Miért hiányzik ennyire?

Először kezdem azzal,hogy van egy kapcsolatom pár éve.

Nos, éjjel egy olyan személlyel álmodtam, akivel még régen nagyon nagyon sokat beszéltünk és megtetszettünk egymásnak. Össze akart jönni velem, de én még féltem a szüleim reakciójától,mivel nem engedték sokáig,hogy legyen kapcsolatom, ezért sajnos nem jöttünk össze :(

4 éve kapcsolatban élek azóta, és nem telik el olyan hét,hogy ne álmodnék vele. Amikor vele álmodok mindig az történik,hogy újra egymásra találunk és minden olyan,mint régen, és együtt is szoktunk lenni.

Tegnap este a barátom is benne volt az álmomban vele együtt (hozzá tenném,hogy ők egyébként haverok, bár már nem igazán).

És a jelenlegi párom az álmomban mindig figyelt minket, hogy mit csinálunk és miről beszélünk. Általában mindig ennél a srácnál szoktunk lenni a házában és azon belül a szobájában. Aranyos szokott lenni velem és nyit felém.

Az igazság az, hogy való életben egyáltalán nem találkozunk és nem is beszélünk,nem látok róla semmit és nem is hallok semmit, ami természetesen normális, mert mit akarnék én a párom haverjától. Hiányzik az tény, de nem szakítanék a barátommal,hogy újra vele tudjak "lenni" ..

Csak legtöbbször olyan szinten kihat rám amikor vele álmodok, hogy szó szerint szomorú leszek és a könnyeimmel küszködök,hogy ne sírjam el magam. Egész nap ő jár ilyenkor a fejembe.

(a kapcsolatom sem egyszerű, sok rossz dolog történt amiket elnéztem) .

Szeretnék normális válaszokat, mert tényleg foglalkoztat a dolog, hogy esetleg hogyan tudnék "továbblépni" ennyi év után.