Milyen pszichológiai problémára utal ez?

Szóval ugyebár kitört az ukrán-orosz háború, viszont magamról szeretnék beszélni ezzel kapcsolatban.

Azt vettem magamon észre, hogy nagyon sajnálom azt a sok szegény, ártatlan embert, főleg a gyerekeket és a fiatal katonákat is. Vannak felvételek amin még a könnyem is kicsordul. Holnaptól pedig aktívan részt veszek az adományozásban, ahol csak lehet pénzzel, élelmiszerrel, illetve egyéb szükségleti dolgokkal szeretném segíteni a menekülteket. Ha esetleg pici gyermekeseket kellene elszállásolni még erre is hajlandó lennék.

Ugyanakkor van egy másik felem is amiről senkinek nem beszélek. Itt merek csak mert anonim az oldal.

Valami másik tudatalattim folyamatosan azon izgul, hogy ne legyen béke, legyen minél nagyobb pusztítás és tartson minél tovább, minél széleskörűbben a háború. Olyan mintha az a másik felem azt mondaná, hogy végre történik valami izgalmas az életben és van miért izgulni, nem unalmasak a napok és nem akarja, hogy véget érjen.

Ez milyen mentális betegségre utal? Bipoláris személyiségzavar? Borderline? Nárcizmus?