Munkahelyeken ha nem szeretek lenni, akkor emberfóbiám van?
Minden ami munkahely velejárója attól kényelmetlenül érzem magam: időre bejárni, kommunikálni kollégákkal, főnökökkel, meetingek, céges programok stb. Még akkor is ha egy nagyon pozitív, nagyon kedves, megértő, támogató környezet.
Egyfolyamatos kellemetlen idegi feszültség van bennem, és egy ilyen furcsa elhagyatottság érzés, a mulandóság érzése ahogy minden nap ugyanarra a helyre megyek és minden nap ugyanaz történik.
Furcsa módon csak akkor nem érzem ezt amikor teljesen egyedül dolgozok, home office ban vagyok, vagy régebben diákként amikor egyedül hírlapkézbesítő voltam, vagy szórólapoztam, futárkodtam.
Elmenjek pszichológushoz?
Ha úgy gondolod, hogy a megélhetésedben akadályozni fog ez téged, akkor elmehetsz pszichológushoz.
Mindenesetre nem éppen szokványos hozzáállás, és valószínűleg károsan hátráltathat is ez a tulajdonságod abban, hogy megfelelően ki tudj bontakozni az életedben.
# 1
az a furcsa hogy ezt kizárólag kifejezetten munkahelyeken érzem.
Amúgy munkán kívül nem irtózok emberektől. Szeretem társaságot.
Röviden elmehetsz, bajod nem lesz belőle.
Hosszabban szerintem sokan éreznek hasonlót, leginkább a céges "kultúra" hamissága és a robot életmód miatt. Ez a támogató környezet sokszor csak a látszat, egyébként fúrják-nyírják egymást a felszín alatt. Hasonló életérzést fogalmaz meg az Office Space című film, nézd meg ha gondolod (nagyon jó).
Sokat segíthetne valószínűleg, ha a munkán kívüli életedet színesítenéd különböző hobbikkal, célokkal, amik tovább nyúlnak a jövőbe mint a másnap és változatosak.
# 3
de én mindenhol ezt érzem, a legfantasztikusabb munkahelyen is. Akkor nyugszom meg ha egyedül dolgozok.
Ez nekem furcsa, hogy nem szereted a rendszerességet - nem tudnád megszokni. Én ennek az ellentéte vagyok, könnyen megszoktam a munkahelyi légkört, pedig nagyon kiestem hosszú betegápolás miatt (13 év.)
(Van olyan ismerősöm, aki egész életében alig dolgozott és most nyugdíjaskorú, de nincs rendes nyugdíja, csak lézeng...)
Ha meg tudod oldani home office-ban a munkát, akkor nincs gond.
1-es válaszoló voltam.
Nem. Nekem nincs emberundorom, szabadidőmben tanítok, imádok eljárkálni barátokkal, nagyobb társasággal helyekre, közvetlen vagyok, stb...
De nekem is véges az úgynevezett "szociális akkumulátorom" és ha a munkám során, vagyis napi 8 órában túlnyomó többségben emberekkel kellene foglalkoznom, rettenetesen hamar kiégnék és belebolondulnék az egészbe. Azt sem szeretem, ha a nyakamon ülnek, jó munkaerőnek tartom magam, aki minőségi munkát végez határidőre, de ezért cserébe elvárom azt, hogy ne baszogassanak hülyeségekkel napközben. Főleg ne azzal, hogy számonkérnek idő előtt és monitorozni próbálnak munka közben. Ez számomra hatalmas kizáró ok.
Szóval igen, alapvetően én is a békés, csöndes munkavégzést szeretem, bár a reggeli meetingekkel és a feladatok gyors megbeszélésével semmi bajom. De minden más, amit felsoroltál, hosszú távon és napi rendszerességgel nem működik nálam.
Nem inkább munkafóbia lehet? 😉
Mikor otthon nyomod, akkor nincsenek online meetingek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!