Volt már olyan, hogy rádjött a nevethetnék és nagyon kínos volt?

Apám feleségének a temetésére siettünk a legnagyobb Fiammal. Előtte beugrottunk a benzinkútra mosdóba és kért egy dobozos colát. Persze rögtön kinyitotta, hiszen majdnem szomjan halt 🤦🏻‍♀️. Rohantunk a sírhely felé, persze elbotlott egy kiálló kőbe, a Cola kirepült a kezéből, de úgy állt talpra a doboz, hogy egyetlen csepp se ömlött ki belőle. 🤷🏻‍♀️

Akkor ott, abban a pillantban mérges lettem, de ahogy álltunk nagy ájtatosan a sír mellett egyszerűen elkapott a röhögőgörcs...alig tudtam visszatartani...lepörgött előttem az esés, a Fiam kétségbeesett arca, a felismerés, hogy a Cola sértetlen, valahogy minden olyan nevetséges lett, nem tudom miért, de a mai napig nagyon nevetnem kell ezen. 🤣🤣🤣 Ezt át kell élni, leírva talán nem olyan vicces!

Nem is egyszer.

Egyik, suliban szinpadunk álltunk kb 5en mert volt valami szavalás is. Himnusz alatt elkezdtük azt énekelni, de kb minden hangot melléénekeltem, amit csak lehetett. Nem is értettem miért nem találom el a megfelelő hangszinteket, igy egyre hangosabban nyomtam. Mellettem osztalytarsam meg rámnézett értetlenül, hogy mi a sz.r van velem mit csinálok? Én meg vissza értetlen fejjel, hogy én sem tudom. Aztán ott pukkadoztunk meg jött az egész röhögőgörcs, amit pont a szinpadon vissza kellett fojtani, a hangokat meg továbbra se találtam el:D

De szerintem felesleges leirni a többi sztorit, nem lehet így írásban átadni ezeket.