Az normális ha akkor érzem boldognak magam ha másokat látok szenvedni?

"Arról még nem én tehetek hogy gond van velem"

Lehet, hogy nem te tehetsz róla, de az már a te felelősséged, hogy felismerd a problémát és tegyél ellene. Lehet, hogy csupán annyi gond van veled, hogy alacsony az önbizalmad, nem tartod sokra magad, és ezt úgy próbálod ellensúlyozni, hogy annak örülsz, ha másnak rossz. Az első komoly lépés, hogy felismerted a szituációt, a következő az lenne, hogy kérj szaksegítséged, elsősorban a saját érdekedben. Egy stabil énképpel, kellő (de nem túlzott) önbizalommal rendelkező embernek semmi szüksége nincs arra, hogy mások szenvedésének örüljön.

Jelenleg is ismerek egy ilyen embert. Szerencsétlen buta mint a tök, és úgy próbál "kompenzálni", hogy másoknak rosszat akar és örül annak, ha bárkivel bármi rossz történik, akár apróság is. Így jobban érzi magát, de közben egyetlen értelmes ember sincs körülötte, akinek egy csepp esze van, az kerüli.

Hmm... Szereted az életed? Meg vagy elégedve azzal amid van, vannak céljaid, és igyekszel is elérni ezeket?

Mert általában "a nyomor szereti a társaságot", azaz ha te nyomorultul vagy, akkor örülsz ha látod, hogy másoknak is rossz.

Hát ha esélyt sem adsz annak, hogy segítséget kapj, akkor nem is fogsz.

Azt vártad talán, hogy itt majd jól vállon veregetnek, hogy peeersze, normális örülni annak, hogy mások szenvednek?

Az ilyenekből lesznek a sorozatgyilkosok.

Tényleg tiszta őrültek házává kezd válni ez a platform!