Imádok másoknak, másokon segíteni akkor jó ember vagyok?

Ez egy jó tulajdonság, de magában kevés ahhoz hogy egyértelműen jó/okos ember legyél.

Hogy győződsz meg róla, hogy Pirike tényleg azt mondta-e tegnap Pistinek, amiről pletyiznek? Vagy hogy Tomi tenyleg megcsalta-e Marival Erikat?

A nagy jóság általában a szeretni tudásra való képtelenség megnyilvánulása. Pótcselekvés.

Az hogy másokon segítesz neked is jó érzés, ráadásul még van, hogy meg is dicsérnek. Általában akik ilyen buzgón segítenek másokon a gyerekkorukat akarják megjavítani. (A szüleidnek nem tudtál megfelelni, nem figyeltek rád, csak ha valami olyat csináltál, ami jó.) Így figyelnek rád, fontos vagy, létezel.Igaz, hogy lehet csak addig amíg segítesz. De ezzel egy belső igényt elégítesz ki. Itt is visszaigazolást keresel, arra hogy okos vagy és jó, mert kívülről várod a megerősítést. Nincs rendes önbecsülésed. Szóval döntsd el te ezekután, hogy az vagy vagy sem. De lehet tévedek.

Tapasztalatom szerint, aki hangoztatja magáról, hogy ő mennyire jó ember, mennyire nem ítélkező az pont az ellentéte.

Ez nagyon szép és jó tulajdonság, de ezt csak te állítod magadról, és közben pszichopata tömeggyilkos is lehetsz amit nem lehet ellensúlyozni azzal, hogy segítőkész vagy, és empatikus, kedves stb. Az egész személyiségedet kell nézni, nem csak egy részét.

Jaa, és az okosságodra nem is utalsz ebből.

Inkább öntelt vagy. Okos semmiképp sem.