Te milyen áldozatot vagy képes hozni a szabadságodért?

Semmit. Inkabb elek rabkent

Az életemet akár.

Megtettem, amit tudtam.

Elvágni a szálakat, leszokni a függésekről, a beidegződésekről. Hosszú folyamat. Szükséges megtanulni valódi kérdéseket feltenni maga felé az embernek, őszinte önvizsgálat kell kezdetnek. Évekig eltart, amíg kialakítja az ember az új szemlétét. Aztán ott van, hogy lehet fejben már független az ember, de más kérdés kitartani, tenni is érte. Bármennyire is nehéz vagy csábító a ideig-óráig kényelmes megalkuvás. Magányos folyamat és allapot is. Mert tutti senki nem ért meg igazán. Már csak azért is, mert mindenki útja más, nagyon személyes élmény, nem igazán adható át.

Kamaszkoromban tetszett meg a motorozás, de hely és szülői tiltás ellenére csak akkor lehetett sajátom amikor már független emberré váltam, és meg lett teremtve ennek a feltétele, sok évig vágytam a száguldásra, na arra azt mondom szabad az ember, cserébe feláldozod érte az egészséged, életed mert mi van ha nem úgy állnak a csillagok és egy pillanat alatt semmi nem marad se a vasból, se a húsból.