Van olyan dolog, amit fel kellett adnod az életben?

Lényegében az egész életet.

Betegség miatt.

Persze. Volt amikor csekket, anno régebben meg kézzel írt levelet, aztán csomagot is jópárszor, egyszer-kétszer lottót is adtam fel, de azt nagyon ritkán, egészen régen táviratot is még a '90-es években, meg ilyeneket...

Ja, meg amikor apám a tetőt javította és a létrán állt, akkor neki a cserepeket kellett feladnom. Szóval én már elég sokszor feladtam.

A szakmámban ( vagy annak közelèben- legalább irodai munka) szerettem volna elhelyezkedni miután vègeztem a suliban, de munkatapasztalat hiányában sehová sem vettek fel. Mindenhova 3-5 év munkatapasztalatot vártak, de így, hogy esélyt se kaptam soha, nem jött össze.

Be kellett látnom, hogy sosem fogok tudni elhelyezkedni, így 2 év után feladtam ezt.

Utána már mindenhova küldtem jelentkezést ahová nem írták hogy tapasztalat kell. Gyárba, boltokba, árúfeltöltés, gyorséttermek, stb stb, mêg takarítónak is jelentkeztem. Ez sem jött össze.

Aztán itt a kisvárosban ahol èlek, megnyílt az egyetlen könyvesbolt ami van, konkrètan csak kíváncsi voltam mi a kínálat, de megláttam a kiírást, hogy kisegítőt keresnek, munkatapasztalat nem szüksèges, betanítunk, csak középfokú végzettség, számítógèp ismeret kell, illetve a könyvek, az olvasás szeretete.

Hát mondom , ezt nekem találták ki. Imádom a könyveket. Szóltam az ottani embernek, akiről kiderült, hogy a főnök, hogy èrdekelne a munka. Órákig beszèlgettünk, a munka jellegèről, rólam, ő is mesèlt magáról, könyvekről, olvasási èlmènyekről. Felvett, azóta, most már 13éve itt vagyok.