Az elfojtott agresszió, düh, az veszélyes? Félni kell valakinek, ha soha nem ordít a másikkal?

Az egyik osztálytársam nagyon nyugodt, mindig békés. És furcsa.

Ha valaki elkezd vele ordibálni, ugyan olyan nyugodtan beszél vele, nem kapja fel semmin a vizet. Ha bele másznál az arcába, és üvöltenél vele, akkor is, max megkérne, hogy ne ordíts vele, és állj hátrébb.

És elkezdtünk vele beszélgetni, és azt mondja, mindig arra gondol, hogy csak szeretettel lehet békét kivívni, nem agresszióval, és dühvel.

És azt mondta, hogy ha megvernék, megütnék, nem ütne vissza! Mert ara gondolna, hogy másnak fájdalmat, sérülést okozna... :O

És erre mondta az egyik haverom, hogy "szóval elfojtod a dühödet? Az nagy baj, az ilyenekből lesznek azok, akik egyszer felállnak, és leszúrnak mindenkit!"

De azt mondta, hogy nem elfojtja, hanem bele gondol, hogy nem ér annyit a dolog, hogy másoknak fájdalmat okozzon, inkább eltűri ő.

De a haverom folytatta, hogy ezt nem lehet! Mindenkinek ki KELL adnai a dühét, idegességét, feszültségét! Olyan nincs, hogy senkire nem förmedsz rá, ordítasz vele, vagy bunkózol, és egészségesen élsz!

De azt mondja, van! És nem kell másokat követni azzal, hogy ha Ők ordítanak, akkor te is ordítasz, mert az rosszabb ha ideges vagy, a vérnyomásod az egekben, mintha nyugodtan beszélsz, és higgadt maradsz!

Én ilyen emberrel még nem találkoztam!

Aki ha megütnék, állná az ütéseket, és inkább agyon veretné magát, egy viszont ütés nélkül!

Ez most igaz? Szerinte nincs szükség az idegeskedésre, agresszióra az élethez! Haverom szerint meg ez nem normális! Veszélyes, ha az ember mindig csak nyel, tűr, ezekből lesznek azok, akik 20-30 év házasság után leszúrják a férjüket/feleségüket!

Most komoly?