Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Akkora divat lett ez a pozitív...

Akkora divat lett ez a pozitív gondolkodás. Én akárhogyan próbálkozom, nem jön össze. Másoknál működik?

Figyelt kérdés
26/N
2014. jan. 8. 09:46
 1/10 anonim ***** válasza:
Nekem is kellett hozzá jó másfél év, hogy menjen, úgyhogy nem megy egyik napról a másikra.
2014. jan. 8. 09:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

Első,akkor légyszi írj valamit hogy hogyan jött össze neked!

köszönöm!

2014. jan. 8. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:

Ha arra gondolsz, ami a Titok? (nem vagyok biztos a címében) könyvben is van, hogy elképzelsz valami és megtörténik, akkor annak nem vagyok nagy híve és nekem nem is ezt jelenti a pozitív gondolkodás.

Viszont a mindennapi életben nem arra kéne az energiánkat fordítani, hogy csak a rosszat vesszük észre mindenben, hanem a jót is és tudunk örülni a kis örömöknek is. Na ez nekem nagyon bevált és ha valami miatt elkenődök, akkor tudatosan próbálok keresni a pozitív dolgokat.

2014. jan. 8. 10:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:

Engem sem a Titok érdekel.

Hanem maga az, hogy lehet valakiből pozitív életszemléletű ember, ha közben mindig csak rossz dolgok történnek?

2014. jan. 8. 10:10
 5/10 anonim ***** válasza:
2 Én teljesen belemerültem az önsajnálatba, aztán évek alatt rájöttem, hogy ez hülyeség, amit csinálok, másképp kell néznem a dolgokat és a pozitív gondolkodás utána jött magától. Bár most sem vagyok egy ultra pozitív ember, viszont már legalább nincs rajtam a sötét napszemüveg. Nem vagyok állandóan kibukva, nem érzem magam áldozatnak...inkább a saját hülyeségemének, amiért ennyi évet elvesztegettem arra, hogy hülyén gondolkoztam. 1 voltam.
2014. jan. 8. 10:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

mindenben meg kell látni a jót. a rossz dolgokból is lehet tanulni. engem is elég sok hidegzuhany ért már életem során, ha mindegyik miatt csak keseregtem volna, már rég a zártosztályon lennék. :)


az egyik tanárom mondta az egyetemen: kedveskéim, maguk mind kegyelmi helyzetben vannak: van tető a fejük felett, van mit enniük, van kabátjuk, amit felvehetnek a hideg csípős reggeleken.

hiszek abban is, ha megbecsüljük amit kapunk, akkor az élet kegyes lesz hozzánk.

2014. jan. 8. 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

Nekem néha megy néha nem. De amikor rossz dolog történik, megpróbálok arra koncentrálni, hogy miért történt ez, lehet, hogy ezáltal tanultam valami fontosat, vagy azt nézem, hogy a rossz következtében milyen jó dolog jöhet.

Eddig két nagyon rossz időszak volt az életemben. Most jó periódusom van, és azt gondolom, hogy az a két rossz is kellett ahhoz, hogy most itt tartsak. Ha akkor nem úgy történtek volna a dolgok, ahogy, akkor most sem itt lennék, ahol vagyok. És nekem most jó itt, így. Szóval igyekszem tanulságként felfogni a történteket.


Persze, a gödör alján időnként nehéz, de gondolj arra, hogy csakazért is kimászol belőle.

2014. jan. 8. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:

Pl. nincs olyan hogy csak rossz dolgok történnek.

Persze nem tudom, hogy hogyan élsz.

Nekem ha rámjön az önsajnálat, akkor belegondolok, hogy van hol laknom, van normális munkám, vannak barátaim. Sok embernek ezek közül egyik sincs, és mégis élnek, és talán vidámabbak is, mint én. Na akkor rögtön máshogy látom a dolgokat!

Azt is észrevettem, hogy ha nem direkt a rossz dolgokat akarom észrevenni, hanem a jókat, akkor valahogy több jó is történik.

Pl. ha nyűgös vagyok, de figyelek, hogy kedves legyek az emberekkel, akkor ők is kedvesek lesznek velem.

Egy barátnőm, ha baja van, nagyon kiállhatatlan tud lenni, bunkó másokkal, és utána csodálkozik, hogy vele nem kedvesek.

2014. jan. 8. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
59%
Ez érdekes kérdés. Én magamat nem vallom olyan embernek aki mindenhez pozitívan áll hozzá, és mindig, minden körülmény között mosolyog a világra, mert "mindenben van valami jó" alapon. De azért felfedeztem azt, hogy néha bizony nem árt, ha pozitívan és magabiztosan állunk a dolgokhoz. Hogy személyes példával éljek, az egyetemen nagyon sok olyan tárgyam volt, ahol 1 vizsgára 80 tételt kellett tudni, eléggé nehéz tárgyak is akadtak közöttük. Az egyik ilyen vizsgám előtti estén, elkezdtem mondogatni magamnak, hogy sikerülni fog (nem tudtam a tételek felét sem), akármi történik, én magabiztosan fogok besétálni az egyetemre, és megcsinálom. Sokat gondoltam egy bizonyos tételre amit szerettem volna kihúzni, valamint a vizsga előtti órákban is. Erre besétáltam, benyúltam a borítékba és az 50 tételből, kihúztam pontosan azt. Ledöbbentem nagyon, talán szerencsém is volt. Máskor viszont volt olyan, hogy nagyon magam alatt voltam egy másik vizsga előtt, nem is tudtam koncentrálni rendesen, a sok tétel közül 1-2 volt amire elolvasni sem jutott időm már. És ezzel a negatív hozzállással belehúztam pont abba, amelyikről fogalmam sem volt. Tehát szerintem igen, számít a hozzáállás is valamennyire, és az,hogy mennyire bízunk önmagunkban. :)
2014. jan. 8. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:
80 tétel, vicc...
2021. nov. 17. 03:13
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!