Van itt olyan ember, vagy ismertek olyat, aki régen, tinédzserkorában valakit terrorizált, bántott, megalázott az iskolában, de felnővén teljesen más ember lett belőle?

Mindenki változik, egyetemen például már nincs ilyen gond vagy nagyon ritka.

Egyszerűen azért mert vége a sokszor féktelen pubertás kornak, rendeződik a hormonháztartás.

Ha valakinek ez ugyan úgy megmarad vagy roszabbodik, az már egyszerű jellemhiba, ez sok mindentől kialakulhat, de jellemzően a neveltetéstől, annak hiányától, vagy épp az intelligencia szint túl alacsony, drog, alkohol problémák és ezeknek 'közös többszöröse'.

"Kinövi ezt a tulajdonságát az ilyen ember?"

Egy vérbeli bántalmazó aligha. Ugyanis nem tulajdonságról van szó, hanem egyfajta személyiségről.

"Érez felnővén valamiféle bűntudatot, vagy rossz érzést a régi gonoszságai miatt?"

Van köztük olyan, aki érezhet, de kevesen. Egy vérbeli bántalmazó mindig meg van győződve arról, hogy akit bántott, az megérdemelte, sőt: egyenesen jót tesz vele, hogy "megneveli".

"Ha netán összefut azzal, akit régen bántalmazott, bocsánatot kér tőle, vagy legalább megpróbálja valahogy jóvátenni a sérelmeket?"

Kevesen teszi ezt. Többnyire azok, akik belátták, hogy hibáztak. Ismered az Egyenesen át c. filmet? ha nem, nézd meg. Ott a válasz.

"Vagy ezek az emberek tényleg örökké ilyen gonoszak maradnak és felnőtt fejjel is lekicsinylően bánnak a régi áldozataikkal?"

Többnyire igen.

"És az áldozatok hogyan élik meg ezeket a bántalmazásokat hosszú évek múlva?"

Szerinted?

"Képesek egy "spongyát rá" jelmondattal szemet hunyni felettük, vagy továbbra is magukban hordozzák a régi sérelmeket?"

Soha nem lehet egy bántalmazásra "spongyát rá!" felkiáltással hosszútávon megoldást találni. A traumákat, a bántalmazotti állapotot fel kell dolgoztatni pszichiáter vagy szakpszichológus segítségével. Utána - csakis utána! - magától elmosódik és súlytalánná válik az egész. Utána tudsz csak megbocsátani a bántalmazódnak, addig nem.