Miért van az, hogy szép lányok folyton nyávognak, hogy rondák, akik pedig nem a legszebbek, azok pedig meg vannak magukkal elégedve?

Ez a két lány egy és ugyanaz, nem?

Kérdésre válaszolva. A boldogság, önbizalom nem szépség hanem önmagunk elfogadásának a kérdése.

A szép lányok azért nyávognak, mert pontosan tudják hogy szépek, és szeretik ezt hallani is. Azért nyávognak, hogy utána mindenki megnyugtassa őket, hogy amúgy gyönyörűek. A kevésbé szépek fel sem hozhatják a hibáikat, saját példámból, egy: kiröhögik, kettő: az arcukba hazudnak, három: pesszimistának és önbizalomhiányosnak nevezik őket.

Szóval azoknak a lányok, akik gyakran beképzeltnek tűnnek, gőgösen viselkednek és közben nyávognak, hogy csúnyák, pont annyira (nem) elégedettek magukkal, mint azok, akik az ideáltól messzebb vannak, csak nem szeretik ezt hangoztatni.

A hátsó lány kifejezetten szép, de az elöl lévőből alig látszik valami, és mintha hunyorítana, úgyhogy ha van másik képed, tedd fel, mert így nem tudom megmondani:)

A külső a személyiségnek csak egy része. Aki nem szép, az is teljes ember, és megérdemli, hogy ezt érezze is.

Gondolj bele: aki szép, másoktól kap önbizalmat. Megnézik, dicsérik, irigykednek. Neki másoktól lesz önbizalma. És ha valaki nem nézi meg, nem dicséri, kicsit meginog. Azt az önbizalmat, amit mások építenek fel neked, szét is rombolhatják.

Ellenben akinek soha nem mondták, hogy szép, annak önmaga kellett felépítenie a saját önbizalmát. Úgy, hogy közben nem dicsérgette senki. Meg kellett találnia a saját értékeit. Ezt nem veheti el tőle senki.