Érzem mások érzéseit?

Jól írta az egyik előző hozzászóló, nem megérzed, hanem ez az empátia.

Régen én is így voltam a dologgal, csak nem vágtam rá, hogy megérzem mások érzéseit, hanem elgondolkoztam, hogy miért is lehet. Aztán rájöttem, hogy szimplán jó megfigyelő és emberismerő vagyok. Ilyen egyszerű.

Láttam másokon, hogy nem érzik jól magukat akkor is, amikor a sokkal jobb barátjuk nem. Sokszor kitaláltam a gondjukat is. De nem megérzés volt, csak logika, következtetés és megfigyelés, ami eleinte tudat alatt dolgozott bennem.

Rám is írt már rám úgy ismerősöm, hogy mi a baj, mert már nem beszéltünk egy ideje. Nem volt nehéz kitalálnia, hogy valami baj van, mivel nem beszéltünk.

Aki zsemlét lop, az valószínűleg szegény és enni szeretne. Mindenki, aki lop, nem akarja meghallani, ha rászólnak, hanem menekülni akar és feszült. Ennek kitalálásához még empátia sem kell.

Azt pedig az emberek többsége észreveszi, ha tetszik valakinek.

Jó emberismerő vagy és figyelsz másokra. A testbeszédre és a mimikára is figyelsz.

Bár ne törölted volna regisztrációd.

Keress meg s megmutatom a választ minden kérdésedre s mindenre, amit még el sem tudsz képzelni.

3 év alatt több mint 4%ot fejlődtél. Ha készen állsz s adnak melléd egy hozzám hasonlót, ez lehet az utolsó életed itt.

Mintha engem írt volna le a kérdező

De úgy érzem sokszor, hogy ez a képesség sokkal inkább átok, mintsem áldás.

A rosszat is megérzem, ha valaki szégyell valamit abban a pillanatban vagy szomorú. Akármilyen rosszat és ilyenkor úgy érzem mintha a mellkasomat nyomná valami.

Előfordul néha az is, hogy nehezebben lélegzem.

Ezért nem tudok vitatkozni bárkivel is, mert annyira lefoglal a vitapartneremnek( vagy akivel épp veszekedek) az érzései, hogy gondolkozni is nehezemre esik.

Tudom valaki szerint beképzelem, de szerintem egyáltalán nem így van.

Viszont ha örül valaki valaminek(bármilyen pozitív érzéskor is), akkor mintha újra kapnék levegőt.

Visszaolvasva elég furán hangzik :D de így van