Miért nem érzek elégtételt?

Régen nagyon szegény voltam, körülvéve gazdag ismerösökkel. Fütetlen lakásban aludtunk, pokrócokba takarózva, és paprikás krumpli volt a karácsonyi menü, közben hallgathattam, hogy az egyik ismerös lány nem éri be a többszázezres telefonnal karácsonyra, rendeljenek még pár ruhát mellé.

Eldöntöttem, hogy nekem is lesz ilyen jó, aztán mindenki megnézheti. 4 évet adtam magamnak rá, erre fél évre rá már olyan körülmények közt éltem, hogy csak pisolgtam. Akikre meg irigykedtem korábban...sajnos lecsúsztak.

Viszont nem érzek semmit. Elégtételt végképp nem, sajnálatot se, egyszerüen nem érdekel, söt, ha tudok, szívesen segítek.

Már nem nyomaszt a múltam, olyan, mintha mindigis jól éltem volna, holott 3/4 éve tart.

Ez normális?