Miért vágyom arra, hogy megalázhassak valakit?

Van ilyen.

Nem is vagyok benne biztos, hogy az egyén szintjén keletkezik a probléma(Ld. ezt a videót: Vegyétek le Jézust a keresztről!), és hogy orvosolható csak Téged gyógyítva. Mindenesetre sokmindennel összefügg, ami orvosolható az egyén szintjén is.

Más:

"számomra nem épp kifejezetten szeretett egyént "

"ha lenne egy zsidó barátnőm, akit átvernék"

Most akkor melyik? Barátnő VAGY nem szeretett személy?

Egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy téged is megalázhattak valamikor.

Még a sorkatonaságnál történt úgy a rajparancsnok kiképzés hogy a tisztek porig alázták és szívatták a kiképzendő rajparancsnokokat. Aztán meglepődtünk hogy ez a szívatás mekkora szadista állattá alakított át minket, akaratunk ellenére. Ennek célja az volt hogy képesek legyünk rendet és fegyelmet tartani.

"Ez normális?"

Az, hogy kiírtad ezt a kérdést, azt jelenti, hogy szerinted nem normális, és bánt a dolog, helytelennek tartod, miközben jóleső érzést is ad, ha bántasz valakit. Ez mindenképpen valami elfojtott sérelemre utal.

Most egy csomó kérdés eszembe jut, amit feltennék, de nem akarom játszani a pszichológust. A lényeg, hogy gondold át, mi zavar a legjobban. Nem a zsidókra gondolok, hanem a közvetlen környezetben, szüleid, osztálytársak, tanárok, tesók, haverok, közértes néni, szomszéd, stb.

Szia! én kb. a te korod óta folyamatosan álmodozom ilyenekről pedig jóval idősebb vagyok és lány.

Nem tartom magam jó emberismerőnek és önismeret terén sem jelesedem pedig igyekszem figyelni a reakcióimra és az emberekre. Ettől függetlenül nem viselkedem velük másképp. pl egy számomra nem kedvelt egyénnel még mindig ugyanolyan kimért és viszonylag udvarias vagyok mint a mogorva párizsit pakoló árfeltöltőnénivel.

Valamilyen szinten sajnálom ezeket az embereket ezért érzem úgy hogy velük nem lehetek bunkó annak ellenére hogy megérdemelnék néha. A másik verzió hogy valaki felettem áll a táplálékláncban és emellett arrogáns is.

Az ilyenekről szeretek fantáziálni. Szerintem kiskori elnyomás miatt (nem volt valami jó szociális viszonyom pl általános iskolában, általában körbeálltak és sz*rrá vertek a többiek a tiltakozásom ellenére)

Azt vettem észre magamon hogy néha agresszív kitöréseimmel részesítem azokat is akik amúgy közel állnak hozzám ennyi sok év után. Ennek a számlájára írom.

Szerintem ilyenhez pszichológus kéne de nekem arra nem futja. Ha neked igen, akár talán egy dumát megér vele.

"ezért azon fantáziáltam, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy zsidó barátnőm, akit átvernék, és utána a származásával nyilvánosan sértegethetném."

Nem, nem normális. Vagy azonosultál az agresszorokkal, vagy az édesanyáddal való kapcsolatodban van valami nagy gond. (A nő (és párkapcsolat) alapja az anyában gyökerezik.)

Ha te ilyen mértékben haragszol az anyádra, ott gond van, bizony. Jó volna, ha látna egy szaki, mielőbb.