Hogyan tudja az ember a saját határait feszegetni és megtanulni élvezni az életet?

Én is mindig azt hittem, hogy csak akkor lehetek boldog, ha feloldom a zárkózottságomat és megpróbálok én is olyan beszédes, vicces, jó társaság lenni másoknak. Akkor majd jobb lesz. De rájöttem, hogy attól csak nekik lesz jobb, mert nekem az erőlködés, nem a természetes személyiségem. Túl introvertált vagyok, és ezt el kell fogadni.

Az a baj, mindig a többséghez akarunk hasonlítani, hogy elfogadtassuk magunkat. Rajtam kívül egyetlen ilyen embert sem ismerek. Más vagyok, mint az extrovertáltak, és sokszor meg is kapom, hogy miért vagyok ilyen csöndben, miért nem szállok be a beszélgetésekbe. De az én személyiségemből kiindulva, én csak olyan dolgokról tudok beszélgetni, amik igazán érdekelnek, izgalomba hoznak. Mindennapi kis csevejek lefárasztanak, és utálom őket, de az extrovertált embereket szórakoztatják és pihentetik, velünk ellentétben.