Milyen ember a társfüggő ember?

Komplikált dolog, úgyhogy elkezdem az elején, hogy érthető legyen. Mármint a személyiségfejlődésének az elején, egy általános változatot, amitől nyilván kisebb-nagyobb eltérések vannak. Nem lesz szakszöveg, hanem megpróbálom érthetően.

Valamilyen oknál fogva, általában szülői hatásra a gyerek önbizalma odalesz. Mit hoz ez magával? Ahhoz, hogy jól legyen, szüksége lesz arra, hogy dicsérjék, szeretgessék. Ezért hozzá hasonlatos embereket keres. Elvárják egymástól a páytolgatást, támaszkodnak egymásra.

Miért nem jó ez?

A társfüggő azt hiszi, teljesen kiegyensúlyozott. Ahhoz, hogy elképzelje, miért nem, képzelje, hogy fogja a kezem, és azon támaszkodik, és azt magyarázza, hogy egyenesen áll. Majd mikor megrántom a kezét, és mondjuk még el is engedem, elesik. Ez jelképezi azt, amikor az úgymond "támaszték" eltűnik. Amikor összetöri magát, az fáj, igaz? Amikor ez a lelki "támaszték" eltűnik, akkor lélekben nagyjából ez zajlik le. A másik, mikor csak megrántom, de nem engedem el, majd kiszakad a válla. Ez történik akkor, mikor nem szeretgetést kap, hanem például szembeállítja a "támaszték" a valósággal. Fáj.

Ekkor a társfüggő nekiáll kompenzálni: cigivel, piával, kajával, cuccal, internettel, eszközök széles tárháza áll előtte.

Másik dolog, szintén szemléletesen, hogy megértse, mit is jelent, hogy nincs önbizalma. Jó esetben van két lába, amin meg tud állni, és önmaga is tudja, hogy meg tud rajtuk állni. A társfüggő ember tudja, de nem hiszi el. Ezért támaszkodik mindig valakire.

Elég felületes volt, sőt, de ha van még kérdése, nyugodtan. :)