Minek tudsz úgy igazán örülni az életben? Szereted a magányt?

A természetnek és a kutyámnak.

Jelenleg nem szeretem. Pedig hasznos.

50 milliónak a bankszámlámon most per pill örülnék, amúgy annak, ha úgy történnek a dolgok, ahogy én azt eltervezem.

imádom a magyányt! Legjobb barátom az életben!

Az elmúlt fél évben semmi olyan nem történt körülöttem, aminek úgy igazán örülni tudtam volna.

Nem szeretem, de ez most egy ilyen időszak.

Egy normális társaságnak, akikkel össze tudnék ülni és beszélgethetnénk, kártyázhatnánk, iszogathatnánk. Vagy egy barátnőnek tudnék még igazán örülni, aki nem csal meg, kiáll mellettem és szeret engem.

Utálom a magányt.

5: "Aki szereti, sosem volt igazán magányos."

Pontosan. Az nem magány, hogy jajj most egyedül akarok kicsit lenni, aztán két óra múlva megyek kocsmázni a haverokkal, vagy shoppingolni a barátnőkkel. A magány az, amikor hónapok óta nem igazán tudtál élőben beszélgetni senkivel (munkán kívül), de még neten is szarnak rád nagy ívben az ismerőseid. Egyszerűen alig, vagy egyáltalán nem tudsz senkihez sem fordulni ha kicsit beszélgetni szeretnél...

Közben azt látod, hogy körülötted mindenki jól érzi magát, szociális életet él, barátot/barátnőt szerez, összeházasodik, gyereket vállal és kalandokat élnek át együtt.

"Minek tudsz úgy igazán örülni az életben?"

A magánynak. Pontosabban a "magány" az az "egyedüllét", csak rossz értelemben. Úgyhogy én inkább az egyedüllétet szeretem (a jó értelembe vett egyedüllétet). Megvan a hátránya is, mivel nincs kéznél sokszor segítség. Nincs senki, aki rögtön tudna választ adni. Néha kényszerből barátkozok emberekkel, de aztán otthagyom őket. Nehéz és fárasztó az emberekkel beszélgetni. Régebben az egész komplett bolygóról kipusztítottam volna minden élőlényt, csakhogy egyedül lehessek. Régi vágyam, hogy egy magasabb szikláról lefelé bámulhassak a messzeségbe. Akármit megadtam volna ezért, még azt is, hogy egyedül maradjak örökkön örökké. És talán most is megadnám, de hívő vagyok, és helyreállt az eszem, és tudom, hogy ez gonosz dolog lenne. De a mai napig nem tudok igazán lebeszélgetni senkivel, mert legszívesebben otthagynám. Egyszerűen szinte agyi fájdalmam van, amikor másokat végig kell hallgatnom. Ti azért ne legyetek ilyenek. Én mindig is ilyen voltam, azért nem barátkoztam, mert fárasztó volt.