Itt miért hiszik sokan, hogy ha a kérdező vitázni mer, akkor nem fogadja el a kritikát?

"Na de végeredményben ha nem ért egyet, tényleg nem fogadja el a kritikát, nem? Máskülönben rábólintana és nem lenne belőle vita. "

Ez nem feltétlen igaz. Lehet, elfogadná, de nem érkezett normális érvelős válasz. vagy éppen azzal az ellenérvvel nem ért egyet. Az igaz, hogy be kell látnia, ha téved, de akármit nem kell elfogadnia, ha nem ért vele egyet, csak hogy ő legyen az igazságos kérdező. ha az ellenérv rossz, vagy a kérdezőnek van válasz-érve, amivel megdönti, akkor nem baj, ah vitázik.

2-es: igen, nagyon sok az ilyen jellegű vita, de én láttam már itt értelmeset.

3-as:

"Ez csak annyit bizonyít, hogy egyelőre nem jött olyan érv, amit elfogadhatónak találna."

"Na ez itt a probléma, a kérdező már a kérdés feltételekor adott választ vár, és minden számára nem tetsző választ ignorál, vagy támad."

Szerintem ez a 2 mondat nem függ össze egymással. Ezt a fentiekben szerintem kifejetettem miért. Az, ha a válaszolók rosszul érvelnek, vagy a kérdezőnek van válaszérve, nem jelenti, hogy nem lehet meggyőzni, de szerintem nem is nevezhetné gondolkodó embernek akkor sem, ha ész nélkül minden választ elfogadna. És egyes válaszolók ezt a végletet tekintik helyesnek, pedig mindkettő véglet.