Mit tudnék tenni a tehetetlenség és az ebből eredő irigység ellen?

Tudatosítsd magadban, hogy a facebook-on mindenki csak egy pózt vesz fel. Túlzóan pozitívnak állítják be az életüket, holott nekik is ugyanannyi problémájuk van, mint neked, hidd el. Csak azokat nem szokás posztolni (néhányan szokták, de az már külön eset).

Én is átmentem ugyanazokon, amiken te, hatalmas adóssággal kezdtem az egyetem utáni életemet, egyik rossz munkából estem a másikba, de végül elértem oda, ahová tartottam. Van, aki szerencsésebb és rövidebb úton eljut az álmaihoz, vagy valamilyen ideális állapotba, és van, aki nem annyira szerencsés, és lecsap pár kitérőt, meg eltéved párszor. Ne ekézd magad. Kezdd azzal, hogy nem hasonlítgatod magad másokhoz. Azt mondják, ilyen posztokat csak akkor szabad nézegetni, ha motiválnak, ha rosszul érzed magad tőlük, akkor nem. Mindenkinek egyedien alakul a sorsa, hiába hasonlítgatsz, ők nem te vagy. Neked ebből a hozott anyagból kell dolgoznod. Nem írtad, hány éves vagy, de biztos vagyok benne, hogy 20-as évek eleje, hidd el, semmi nem szaladt még el melletted. Te is építed magad, csak lassan. Amíg másra figyelsz, nem is fogod tudni az erődet belefektetni a saját céljaidba. Ne azt akard elérni, ami másoknak megvan, hanem amit te kigondoltál. Lehet, hogy az egyes számú fészbuk pózernek az egy nevetséges vasárnapi ujjgyakorlat, de kit érdekel ő? Neked az a következő szint, erre legyél büszke, és ezt nézd, ne a mások életét.

Ha szeretnél a nehéz időkről beszélni, írj privátot. Átmentem egy-két hullámvölgyön én is. 29/N