Van itt olyan ember, akinek kilátástalan az élete, csak azért van még életben, azért tud mit enni, ezért van internete, stb. , mert a szülei élnek?

Jelen, azonban ezt senki sem látja rajtam "kívülről". Csak én érzem magamról ezt.

Ilyen albérletárak mellett csak a jómódúak nem érzik kilátástalannak az életüket.

Jelen, bár annyival kiegészíteném, hogy még egyetemista vagyok, de a lényegen nem változtat. Ha holnap meghalnának a szüleim, akkor pár héten belül biztosan hajléktalan lennék, mert hiába van egy hálózattelepítői végzettségem, nem vennének fel sehova a "(nyelv)tudásom" miatt. Sima melós helyért - ami fizet legalább 80-t (ebből kijönne a rezsi úgy, hogy a jó idő beköszöntével nem fűtenék és épp csak annyit ennék amivel még cselekvőképes lennék) - is sorbaállás van és sokszor kihalásos alapon lehet bekerülni egy ilyen üzembe/céghez. A NAV meg sem várná míg megpróbálnám eladni a házunkat, kopogtatna és én repülnék az utcára.