Csak belőlem lett nagyon más, inkább lázadó felnőtt?

Utáltam, mikor gyerekkoromban üvöltöztek velem amiatt, hogy papucsot hordjak a házban, hogy belém tuszkolták a főtételt, mikor nem voltam éhes. Hogy nem ehettem édességet, 17 évesen meg arra ment el a zsebpénzem, hogy vettem magamnak nasit meg üditőt. Össze-vissza parancsolgattak, a szüleim, és tudom, ez mindenhol így van. Viszont ott tartunk, hogy már 2 éve külön lakom, és mivel nem úgy eszek, ahogy régen mert senki sem szabja meg, ezért gyomor és emésztési gondjaim vannak, amiket gyógyszerrel kezelek, valamint a papucs nem hordása miatt folyton fel vagyok fázva. Tudom, hogy ezek gyerekes dolgok, de egyszerűen frusztrált vagyok, mikor eszembe jutnak a gyerekkori emlékeim.

Van még valaki, aki nem tudja "kiheverni" ezeket a sérelmeket?