Miért nem megy semmi, nincs motívációm, semmiben sem vagyok kimagasló? 23/F
Semmihez nincs most kedvem, úgy érzem nem tudok teljesíteni, tanulni, a koncentrálóképességem nulla. Úgy érzem hogy az agyam egy vasdarab, minden lepattan róla és nem tud befogadni semmit.
Bár sokmindennel képben vagyok, de nincs olyan ami iránt el tudnék köteleződni és nagyon jó lenni benne. És hiába nem érzem jól magam, sírni se tudok. Eddig azt hittem csak az a bajom hogy nincs barátnőm, de már szerintem az se segítene, ahogy egy pszichológusról se tudnám elképzelni hogy megadná a kedvet. Nem tudom mi hiányzik.
válasza:Én már évek óta ezt érzem. Nem tudom hogy változtathatnék.
16/L
válasza: válasza:Ez így ránézésre két külön dolog.
Egyrészt fásult vagy és fáradt, nem ártana pár napot kikapcsolódnod, lazítanod, ha módod van rá, esetleg elutazni, kirándulni egyet...
Másrészt úgy tűnik, még nem találtad meg igazán önmagad, a hivatásodat. Ez nem is olyan nagy gond, a legtöbb ember többnyire a húszas évei végére találja csak meg igazán.
válasza:akkor menj el túrázni, sátorozni pár napra, egyedül. Csak te, és a természet. És álmodozz, gondolkodj el rajta, ha teljesen szabadon, a nulláról indulhatnál, mit kezdenél az életeddel, mi érdekelne. Ne gondolj családi elvárásokra, anyagi előnyökre, semmi külső dologra, csak az álmaidra.
Meg fogod találni az irányt.
És ha megtaláltad, merj rajta elindulni. Az ember életében néha vannak éles váltások, olyan kanyarok, amiket a környezet értetlenül fogad, az ember maga mégis biztosan érzi, hogy helyesen cselekszik.
válasza:én érettségi után félbehagytam az egyetemet, mert feszengtem, frusztrált voltam, leginkább azért tanultam, mert "úgy kell". De rájöttem, hogy nem érdekel annyira az irány, hogy érdemes lenne végigcsinálni - de azt sem tudtam, ha ez nem, akkor mi érdekelne. Elmentem dolgozni, és a 20-as éveimben dolgoztam. A 20-as éveim végére rájöttem, mit akarok kezdeni az életemmel, és visszamentem tanulni - csakhogy azt már hivatástudattal, izgalommal csináltam, abban a tudatban, hogy értelme van annak, amit csinálok, és önmagam és a világ hasznára lehetek vele. Ég és föld volt ez a két időszak!
Te is merd így alakítani az életedet, ha úgy érzed, erre van igényed! :)
Érettségi után én se tudtam mit csináljak, tanultam valami alibit, dolgoztam is. Most vagyok első éves. Érdekel amit tanulok, nem tudom elképzelni hogy más területen mihez kezdenék. Nem mondom hogy könnyű, de hiába érdekel, ez nem ad annyi erőt hozzá hogy simán menjen és csináljam.
Egyre jobban érzem hogy gyorsul az idő és attól félek hogy eltelik az életem úgy hogy nem történik semmi, nem találom meg önmagam, hisz azt se tudom hol keressem. Az is kérdéses hogy megéri-e egyáltalán akármibe is belekezdeni, hisz e rövid idő alatt úgysem mondhatom azt hogy "na, végeztem". Utálok dolgokat befejezetlenül hagyni, de az életnek valószínű hogy ez lesz a vége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!