Nagyon sokat változtam elvileg rossz irányba. Mit gondoltok ezekről? Jogosan mondják ezeket? Próbájak némelyik ellen tenni? Melyik milyen?

Mondták, hogy eléggé elvesztettem az aranyközép utas döntéseket, a kompromisszum már nem jó nekem, mert eddig szinte mindig én adtam fel az efféle dolgokat és hagytam, hogy az legyen, amit mások akarnak. A makacsságom pedig nagyon is előjött és addig nem hagyom annyiban a dolgokat, amíg nem az lesz, amit én akarok. Azt is észre vettem, hogy egyre jobban kezdek átmenni lesz@rom stílusba egy pár dolognál, például a csajozásnál. Még sosem volt barátnőm, de eddig sosem bámultam meg egyet sem. Csak akkor próbálkoztam valakinél, ha már éreztem valamit iránta. Most meg megbámulok egy-két szexi csajt. Ha valakit dögösnek találok, bejelölöm, de ha pár napig nem kapok visszajelzést, akkor egyből törlöm a jelölésemet. Régebben szótlan voltam, csak egy-két barátommal beszéltem, most már ha az egyik haverom odahívja az egyik spanját, akkor is lelőhetetlen vagyok és próbálok humorizálni is és érdeklődni is. Még az is eltűnt, hogy régebben ki mertem állni magamért is és másokért is, de ez is valahogyan eltűnt. Ezt a tulajdonságot viszont ismét szeretném magamban látni. Ha van egy feladat és nehéznek találom, bele se tudnék fogni, akkor nagyon ideges tudok lenni és hagyom is az egészet. Viszont ha tudnám, akkor pedig az tud zavarni, hogy elrontom és nem tudom, hogy hol van a hiba és mi a megoldás. A hobbimban egyre jobban próbálok maximalista lenni és szeretném, ha minél többet és jobban tudnék zenélni és írni. Próbálok felnőttként viselkedni és eközben gyerekként/tiniként is élni. 21/f