Volt már valaki úgy, hogy stresszel a másik jelenlétében mert a "másik" ember nem tud viselkedni és te szégyenkezel miatta is?

Hát nem tudom hogy csak az számít e amiket írtál de ha a fő kérdést nézzük akkor igen.

Az apám.

A tavalyi nyaralást azt kimaxolta a szememben e téren :D

Elő-elő fordult hogy valamilyen megalázó (hangos)sértést kaptam tőle nyilvános helyen pl étteremben. Ez szubjektív de nem is ez zavart a legjobban a legkínosabb az az volt mikor átmentünk egy másik partszakaszra (Balaton,a másik parton nem fürdeni csak szétnézni) fateromról tudni kell hogy egy késő negyvenes igencsak kövér ember és melege volt de ahelyett hogy levette volna a pólót mint minden épeszű ember ehelyett nem vette le csak a póló mell alatti részét beleakasztotta a hasa tetejébe a csöcse alá behajtva és konkrétan úgy nézett ki mintha egy kirívó női haspólóban melltartó kombóban lett volna és így kellett volna vele végigmenni majdnem egy óráig de 10 perc után nem bírtam tovább és visszamentem a kocsihoz. Lehet csak én fújtam fel a dolgot de iszonyat hülyén festett és én szégyelltem magam helyette. Ha esetleg valaki felveti hogy miért nem szóltam hogy kínosan viselkedik, nos, nem akartam hogy sértegessen megint elég éles nyelve van és szereti a másikat megalázni (szerintem gyerekkori sérelmeit éli ki másokon leginkább a családján)