Egyes embereknek miért fontosabbak az állatok, mint az embertársaik?

Általában azok szoktak az ilyesmin kiakadni, akik gyűlölik az állatokat.

Te is ilyen vagy?

Mert az emberek bántották őket, fájdalmakat éltek át az emberek miatt, rossz emberekkel találkoztak.

Ha egy kutyát meglátnak, akkor pedig csak pozitív érzelmeik vannak vele kapcsolatban.

Ha pedig egy embert látnak meg, akkor ezerszer bonyolultabb, zavaros érzelmeik vannak, pl. Félnek hogy mit gondol róluk az az ember, eszükbe jut tudatalatt a múlt hogy bántották őket, stb stb. Végtelen ilyesmi.

Egy kutyát meglátnak meg annyit éreznek hogy cuki kutyus, aki csak szeret, és nem kell aggódni semmin miatta.

Rossz tapasztalatok. Mert amikor megmentesz egy fuldokló embert ő belök téged a mély vízbe és megy tovább. Nagyon sok ilyen ember van és egyesek olyan szerencsétlenek, hogy csak ilyenekkel találkoznak. Ezért ők többre értékelik az állatot, mint az embert. Nem, én nem tartozok közéjük, de teljes mértékben meg tudom érteni az érzéseiket. Csak nézz szét ezen az oldalon, mindenki mindenkibe beleköt, mindenki a másikat kritizálja, mindenki mindenkinél jobb, stb. stb...

Az állatoknál meg ugye ilyen nincs. Ha szereted, akkor ő is szeret téged és nem kétszínűsködik csak hogy kibeszélhessen téged a hátad mögött.

Érzelmileg, lelkileg sérültek. Vagy elváltak a szüleik, vagy sokat veszekedtek, ezért nem alakult ki bennük az emberekkel való jó kapcsolat. Nem tudnak/nem akarnak alkalmazkodni máshoz, elviselni, hogy nem mindenki ért egyet velük stb. Egy állatnak nincs véleménye, nem beszél vissza, és ragaszkodik a gazdájához.

Láthatod, hogy aki nem állatbolond, arról azt írják, hogy nem szereti az állatokat. Pedig ez nem igaz.Érzelmileg kiegyensúlyozott ember tud különbséget tenni az embertársai és az állatok között.

Mert az emberek hazudnak, képmutatóak, a szemedbe jópofiznak, aztán meg te vagy az utolsó szemét.

Ott húznak le, ahol tudnak.

A gyerekek követelőznek, hisztiznek, és nem biztos, hogy ki tudod nevelni. Vagy a szívedet is kiteszed értük, aztán rájuk jön az ötperc és leszarnak további életedbe - ilyen is van, rokoni körben.

Inkább tartok macskát, kutyát, ő legalább szeret és nem kihasznál.

Kettyosak.. Jönnek azzal a dumával, hogy nem csalódtak a kutyában meg a macskában. Jo.. Nyilván. Mert a macska meg a kutya nem ember, nem ugy fejezi ki magat, nem fog a hátad mögött megbántani, de mondjuk valszleg a napi dolgaidat se beszélheted meg vele. Nem lehet sose olyan fokon tarsad, mint egy ember, nem lesz pl. a gyereked anyja-apja.

Sokszor ha mar az ember lusta vagy eppen nincs nagyobb igenye, akkor a kutya vagy macska elegendő neki es vetíti azt a szarsagot, hogy neki az allat a társa. Jo ok, a társa persze, de nem azon a szinten amin egy ember lenne/lehetne.

Van akit nem visel el masik ember, van aki mast nem visel el, nekik az állatok a konnyebbik ut.. Valljuk be, könnyebb egy macskanak vagy kutyának mondani, h ne vitatkozzon mar.. (khmm..)

Mielőtt felreertenetek, van ket macskám. Imádom oket. Lakásban élek (élünk) velük. Maxosan tartom pedig sima paraszt útszéli macskak draga kajat kapnak. Jarok orvoshoz veluk, oltva vannak, naponta kifesulom oket, jatszunk veluk, sose bantanam egyiket sem.

Egy az elvem, ha idevettem oket magamhoz, mert vegulis nem maguktól jöttek a masodik emeleti tarsashazba raboskodni, akkor en megadom a legjobbat ami tőlem telik, de egyik se ölel meg ha szomorú vagy magányos vagyok, vagy egyiket se erdekli hogy milyen szar napom volt ma melóba. De imádom ha mellem fekszenek es simizhetem oket, dorombolnak. Ok is imadjak, de tudok különbséget tenni az emberi es állati kapcsolataim között. Aki olyasmiket csinal amiket te írtál az nem tud szerintem. Annak az embernek valahol az emberekkel kötött társas kapcsolatai sérültek.

A masik vege amikor valaki kidobja az allatat azert mert pl megunja vagy mert gyereket vallal vagy megváltozik az eletvitele. Az is gaz. Azért van egy szint, nem rúgok az allatba se magam vagy mas miatt es az embert sem hanyagolom az allat miatt.