Nem szeretnek gyermeket 33 eves nőkent, meg gyerek voltam addig se akartam. Szoval soha nem volt bennem az, hogy gyermekem legyen. Ez gaz?

Mért lenne gáz? Nem lehetünk egyformák, nem akarhat mindenki gyereket stb.

Bár ez is olyan dolog, hogy ha megtalálod életed párját, lehet másképp vélekedsz, előre nem lehet semmit sem tudni.

Ez az én/mi cukiság nekem erőltetettnek tűnik.

Először is az ember a már meglévő "terveihez" keres párt. Ha én megtalálnám álmaim férfiját - aki többek között azért álmaim férfija, mert nem akar gyereket - aztán szerelmesen benyögné, hogy mégis akar, nem igazán lennék boldog.

Másodszor, ha a gyerek a MI szerelmünk beteljesedése, akkor ezt a logikát követve ha a MI szerelmünknek vége, a gyerek sem ér annyit. Egy már nem létező dolog hátraléka. (Csúnyán hangzik az egész.)

Harmadszor pedig az ember általában tisztában van vele, hogy miért nem akar gyereket. Én azért nem, mert semmi gondoskodó ösztön nincs bennem, már ha a szót meghallom, borsódzik a hátam. Kutya, macska, semmi nem kell gyerek helyett, mert azokról is gondoskodni kell. Ez annyira a személyiségem része, hogy nincs az a hollywoodi szerelem, ami megváltoztatja ezt.

Kérdező, nézegess gyerekeket, amerre jársz, és fogsz látni, találni olyat, aki nagyon aranyos, szimpatikus lesz.

Én a volt barátnőm kamasz fiúgyerekét az első találkozás óta képtelen voltam elfogadni, valamiért.

Ez ösztön, valószínű, nagyon fontos a közös nevelési egyetértés a saját gyerekünk elfogadása érdekében is.

Így van, ha összejövök valakivel és ő benyögi, hogy gyereket akar, akkor max. magamra kényszerítem a dolgot, és a végeredmény 3 boldogtalan ember...

Aki jól ismeri magát, idejében felméri ezt és olyan férfit keres, aki szintén nem akar gyereket. Én pl. ha azt látnám, hogy a pasi gyerekre vágyik, már az elején véget vetnék ill. bele sem kezdenék a kapcsolatba.