Van olyan, hogy valakin egy pszichológus sem tud segíteni?

szerintem egy nagyon mély depresszión nagyon nehéz segíteni, szinte lehetetlen.

de ilyenkor már pszichiáterre van szükség és gyógyszerekre, nyugtatókra, kedélyjavítókra.

sajnos a mély problémáknak mélyen van a gyökere.

azok az emberek, akik boldogan nőnek fel, egészségben és rendezett családi háttérrel, barátokkal, sikerekkel, élményekkel, viszonylag kiegyensúlyozott életben, és akad valami problémájuk és felkeresnek egy pszichomókust, na azoknak könnyen tud a szaki segíteni. mert egy mankót nyújt, de nem a gondok felhőjét fújja el a páciens feje fölül...

de a mélyen gyökerező problémákat igazi doktor - a pszichiáter - kezeli, és főként gyógyszerekkel is "operál"...

de tényleg van, hogy nem lehet segíteni :( sajnos.

én olyan szomorú vagyok, annyi energiát, boldogságot és szeretetet és jó szót mondanék az ilyen nehéz sorsú embereknek, de még a világ összes jószándéka se biztos, hogy tud segíteni.

MERT MINDEN FEJBEN ÉS SZÍVBEN DŐL EL. ha van miből meríteni, ha csak egy halvány pozitívum is van, lehet gyógyulni, mankóval vagy erővel, de ha minden elveszett, előfordul hogy nem.

nem ítélem el a pszichológusokat, van akiknek nincsenek barátaik vagy őszinte ismerőseik, családtagjaik, vagy zárkózottabbak, félnek az ítélkezős megítélésektől - na nekik tényleg a pszichómókus segít.

vagy vannak a fóbiások, szorongók, depressziósok, és más mentális gonddal küszködők, övék az orvosi diplomás szaki, aki ad gyógszert' aztán hajrá...

de az önerőnek belülről kell fakadnia. kell egy kis csírájának lennie a pozitív felé fejlődésnek, sajnos.

vannak technikák is - autogén tréning, vannak más kapaszkodók, - sport - szerintem a JÓGA nagyon jó mindenre, vannak terápiás csoportok, terápiás tevékenységek - pl. gyógylovaglás...

ezeket az irányokat is érdemes felfedezni.

ja, és hát a COACH, a COACHING többet érhet a pszichológusnál, mert a pszichomókus a múltbéli problémákkal van elfoglalva míg a "kócs" a jövőbeniekkel