Éltél már nagy szegénységben vagy komoly gazdagságban?

#5 ha kapnál 1-2 milliót azzal nem segítenének rajtad, mert azt elköltöd és ugyan olyan maradna az életed mint volt.

Nem tudom már hol hallottam ezt, nem pontos az idézet:

Ha egy szegény ember halat kér, akkor ne halat adj neki, hanem tanítsd meg halat fogni!

Apám lelépett, a nevelőapámmal az anyám meg felvette a lehető legtöbb hitelt, majd bebuktunk. Addig lett hirtelen kocsink, lakás felújítva, végre volt desszert ünnepek kivételével is (kisgyerek voltam, ekkor nekem ez gazdagság volt).

Aztán jöttek a sorozatos áram-kikötések, az ajtón dörömbölés és rugdosás (uzsorások), mikor elkaptak iskolából kifelé menet, hogy szóljak a szüleimnek, hogy fizessenek. Nagyszülők fizették a suliban az ebédet, az volt az egyetlen étkezésünk egy nap a tesómmal, otthon farkasként vetettük magunkat a száraz kenyérre is, legtöbbször az olcsón megkapható "előző napi sütésből megmaradt" kenyeret ettünk, áramot a szomszéd adott hosszabbítón keresztül. 2 havonta vettek egy doboz saját márkás vajat és mindig vékonyan kentük meg a kenyérszeleteket, hogy sokáig elég legyen.

Nálam és a tesómnál pont fordítva történt: nehéz magunkat leszoktatni arról, hogy most már van étel, ne habzsoljunk, ne együk túl magunkat (mindketten túlsúlyosok vagyunk), nem fog eltűnni.