Ti is mindig lebuktok a hazugsággal?

Ha hazudsz, mindig emlékezni kell arra, hogy mit mondtál.

Egyszer hazudni nem nagy dolog, viszont utána ezt úgy is "tartani", na az a kihívás. Alapvetően nem ajánlatos senkinek sem a hazugság. Csak ha nagyon-nagyon muszáj, és komoly indoka van.

Egy-két füllentéssel nincs semmi gond, mikor a haverjaidnak azt mondod, hogy "képzeljétek multkor a Gézával 250-el mentünk az autópályán", miközben igazából csak 160-al. Mert valószinüleg ennek senki nem fog utánajárni, hanem elhiszik, és "menőnek" érezheted magad a szemükben.

Viszont, ha pl. megcsalja valaki a barátját, barátnőjét az csak tovább ássa maga alatt a gödröt a hazugsággal. Lelkiismeretileg és párkapcsolatilag is.

Hiszen ennek kicsit nagyobb a súlya, mint az előző példában. Gyengébb időszakaiban az embernél bármikor ott a lebukás veszélye, és ha gyanut fognak ellene, akkor ott nincs megállás.

Nem hazudozok, teljesen felesleges.

Nem azért, mert lebuknék - annyira hülye nem vagyok -, hanem mert gerinctelen dolog.

A párom is őszinte, én miért füllentsek neki? Jó, "ajándék-ügyben" szoktam hárítani de ez a max.

Most hazugság vagy titok?

Titkot egyetlen egy embernek sem szabad elmondani soha, mert amit csak egy embernek is elmondtál, azt bárki megtudhatja.

Hazudni meg nem kell.

itt csak a kérdésre nem felelt senki XD

én nem szoktam lebukni. nagyot eleve nem hazudok, a kicsiket meg azért teszem, hogy figyelmet tereljek el, de ezt később úgy is be szoktam vallani.

gondolok pl karácsonyi ajándékra, hogy előtte azt mondom mást fog kapni, majd meglepem az igazi ajándékkal.

hazugságnak nincs értelme. nem a lebukás miatt. szerintem is gerinctelen dolog, illetve olyanok teszik, akik nincsenek saját magukkal megelégedve ami viszont rohadtul gáz. az ilyeneknek kínkeserves lesz az egész élet ha nem változtatnak.