Mi késztetheti, hogy mindig valamit beszólogasson?

Az unokatesómmal (mindketten lányok vagyunk) kórházi látogatóban voltunk. A napokban vásároltam egy fekete nadrágot, aminek az anyaga csillogós és olyan mintha bőr lenne. Meglepődtem, amikor próbakor megbizonyosodtam róla, h milyen kényelmes. Szóval ezt a nadrágot vettem fel a látogatáskor. Az asztalnál beszélgettünk és amikor valamiért felálltam, az unokatesóm amolyan lenéző hangon kérdezte, h : "Hát rajtad meg milyen nadrág van? Bőr?!". Válaszoltam neki, h nem, csak úgy tűnik. Erre folytatta: "Nem tűnik valami kényelmesnek...". Annyit kontráztam rá, h "Az a lényeg, h nekem kényelmes". Nem értem, h miért kötözködik, felfoghatatlan, pedig én is megtehetném. Szívem szerint visszaszóltam volna, h inkább magával foglalkozzon, és a félig lenőtt hajával, ne más öltözködésével, de mindig inkább lenyelem, plusz amúgy is kórházban mit fogok a másikkal kötözködni, pedig megérdemelné.

A múltkor annyira bántó dolgot mondott, h ő maga észre sem vette, pár hét után kért bocsánatot, mert a párja figyelmeztette, h elég erős megjegyzés volt és biztosan megbántott vele. Állítólag ő nem is realizálta és nem úgy gondolta... Hát a hanglejtésből úgy gondolom, h minden leszűrhető. Szerintetek beszélgessek el vele, vagy az ő módszerét vegyem át és szóljak neki vissza, hátha észreveszi magát? Vagy van olyan aki nem is fogja fel a viselkedése stílusát?