Mit csináljak? Ez depresszió?

Sopronban élek és gazdagok vagyunk, mindenem megvan, a szüleim kedvesek. Viszont nekem az elmúlt hetekben nagyon rossz kedvem volt. Úgy érzem, hogy valami nyomaszt és nem tudom mi az. Amikor egyedül vagyok, akkor mindig rámjön egy ilyen síróroham. Megkérdeztem a körülöttem lévő embereket, hogy milyennek nézek ki kívülről, azt mondták boldognak és, hogy szeretem magam, mosolygós vagyok stb. De ez még sincs így. Egy utolsó lúzernek tartom magam és állandóan szomorú vagyok, bár nevetek, de nem érzem magam boldognak. Próbáltam mondani másoknak, de rajtuk úgy éreztem, hogy azt gondolják, hogy csak sajnáltatni akarom magam meg, hogy mindenem megvan. De nekem belül még sincs rendbe valami, sőt úgy érzem szét vagyok esve és 10000%, hogy senki se értene meg. Pszihológushoz nem akarok menni, mert hülyének nézne tuti. Szóval nem tudom, hogy mit csináljak. Utálom magam, utálom azt, aki vagyok. Az volt a legilyesztőbb, hogy öngyilkos gondolatok is eszembe jutottak, csómoszor néztem utána módszereknek. Nem hiszem el magamról, hogy meg tudnám ölni magam, de akkor is sokszor elgondolkoztam azon, hogy normálisak e ezek egy 14 éves lánytól. És mivel mindenki csak annyit vesz észre, hogy mindenem megvan, ezért senki nem értene meg. A szüleim se. Olyan szinten nincsen önbizalmam, hogy nem merek órán megszólalni, nem akarom leégetni magam.. Vittek már a szüleim ilyen képesség felmérőre, szakemberhez és mind a 2 azt mondta, hogy nagyon okos vagyok. De szerintem csak nyaliztak vagy nem akartak megbántani. Anyukám is mondta már, hogy amikor tömegben megyek, akkor mindig így összehúzom magam, mintha félnék vagy szégyellném magam. Nem tudom. De valóban nem tartom magam sokra.

Szerintetek mi bajom van?

És ez tényleg nem önsajnáltatás, hisz 1 felesleges, úgy se ismertek, 2 meg azért írtam ide, mert itt nem tudják ki vagyok, így, ha most gázakat írtam, akkor nem égetem le magam.

Elnézést, hogy hosszú lett! Köszönöm annak, aki időt fordított rá és elolvasta!

A válaszokat előre is köszönöm!