Van itt olyan aki lemorzsolódott, kiesett a magyar oktatásból, de később fel tudott zárkózni? Vagy ismertek ilyet?

Fanmademaker ?

Miért kérdezed?

Bocsi, off, de fanmademakerrel mi történt? Ő hogy morzsolódott le?

Már akartam írni, remélem nem késtem el. Tehát én 6 évesen kezdtem az iskolát, jól el lett tolva a beiskolázásom, Majd a felsőtagozat másik iskolában. Az igazgató nem kedvelt túlzottan, több mint 100 intő 4 év alatt. A végére egy gyalázatos jellemzés, minden szakközép iskola és divat szakmát adó szakmunkásképző suli be volt zárva előttem. De ismerettség útján bekerültem egy szakmunkásképző intézetbe. Amikor az osztályfőnökömnélkihúztam

Az előbb a mobilomon véletlenül elnyomtam, de folytatom a gépemen. Tehát az osztály főnökömnél kihúztam a gyufát, mire közölte, hogy vacsora után vár az osztályban, 1/2 8-ra jelenésem van. /kollégista voltam/ Megpróbáltam letagadni a csínyt, de lebuktam. Tehát 300x kellett leírnom, hogy mit nem teszek ezentúl, és hogy nem hazudok. 1/2 11-kor már ráaludtam az asztalra, mikor visszajött. Bár nem voltam készen, azt mondta elég lesz. Eltette a papírt, és megszólalt: tudod nem azért haragszom rád, mert most csináltál egy kis galibát, meg megpróbáltál átverni, a fiúk ebben a korban ilyenek. De neked van eszed, nem is kevés, bármi lehetne belőled, de te csak elherdálod a tehetségedet! Ez hatott. Soha nem mondtam meg neki, hogy mit is adott ezzel a mondatával. Sokszor tűnődtem el ezen a mondatán, nagyon intelligens volt, nem beszélt a levegőbe. Egyébként egy 190 cm magas nagyon erős férfi volt, volt benne az a fajta töltet, ami csak nagyon kevés emberben van meg, az intelligencia nagyon erős személyiséggel párosult. Tudtuk róla, hogy bármilyen rumlis gyerek vagy, ha a dolgozat vagy felelet ötös, akkor az ötös, bármilyen rossz is vagy. Ha bevallottad a bűnödet, akkor többet nem dörgölte az orrod alá, de ha nem, akkor nem hagyott békét - el tudta kapni a delikvenst! Mikor kiderült, hogy Ő lesz az osztályfőnököm, az egyik másodéves lány azt tanácsolta, hogy ha valami bődületes marhaságot csináltam, sose hazudjak neki, mert életveszély. De ha bevallom, akkor bár nem fog megdicsérni, de megvéd a többi tanár, vagy az igazgatótól is. Később megcsináltam a magam köreit én is. összeverekedtem egy másik sráccal, úgy kellett orvost hívni hozzá. Az igazgató, akit egyébként minden diák nagyon szeretett, annyira kiakadt, hogy ki akart rúgni. De az O.F. ezt megakadályozta. Erről én mit se tudtam, csak a szakmunkásvizsga napján derült ki. A két tanár támasztotta a falat a folyosón, amikor megláttak, odaintett az igazgató magához. Gratulált, hárman holtversenyben voltunk a legjobbak az egész végzős évfolyamban /3 osztály volt, kb 70 fő. Majd az igazgató halkan megszólalt és azt mondta az osztály főnökömnek: Tudod, jól tetted hogy nem engedted kidobni ezt a srácot, amikor eltángálta az osztálytársát! Majdnem összeestem. A sztori több mint másfél évvel azelőtt történt, semmit nem tudtam a háttér alkuról Sok évvel a sztori után derült fény csak arra, hogy az igazgató miért akadt ki annyira. Az általános iskolai eredményem és jellemzésem alapján az igazgató fel se vehetett volna az iskolába, óriási rizikót vállalt mert azt mondta, hogy adni kell egy esélyt ennek a gyereknek, tehát nem érdekel a szabályzat meg az eredmény, fel kell venni. Akkoriban minden diákot Ő felvételiztetett, maximálisan kivette a részét a tantestületi munkából Az első félévben még megbuktam, de már jelesre vizsgáztam. Majd érettségi levelezőn munka mellett. Elfelejtettem leírni, hogy a nevelőapám alkoholista volt, hetente 3-4-szer verték szét a lakást, én álltam az egymásnak eső szüleimnek. 10-18 éves korom között éltünk együtt, aztán elváltak, pár évvel később mind a ketten meghaltak. A családom nem támogatott semmiben, inkább akadályoztak csak a tovább tanulásban. Valaki adott egy kis szobát, ahol fel tudtam készülni a felvételire, felvettek az egyetemre. Bár halasztanom kellett néhány félévet - nem támogatott a kutya sem - végül is jó /4/ eredménnyel végeztem. Egyetem mellett dolgoztam is. Nemrég gondolkoztam el egy másoddiplomás képzésen, nyelvvizsgán, maga a tanulás nem lenne gond, csak a körítés. Én így zárkóztam fel, azóta senkinek nem hiszem el, hogy ne tudna felzárkózni ha nem akar. Ez döntés kérdése. Nem kell feltétlenül egyetemre mennie, van szakma, okj-s tanfolyam, rengeteg lehetőség, csak akarni kell! De meg kell valamit azért mondanom, mégpedig azt, hogy azért nem árt, ha az ember mellett feltűnik egy jó tanár is! De dönteni nem dönthet senki helyett, csak segíthet!