Miért van az, hogy a nők sokkal könnyebben ismerkednek, illetve nehezebben tűrik a magányt?

Ha igaz, amit írsz, akkor annak biológiai, állati világból örökölt háttere van. Bár a humánetológia (ami azzal foglalkozik, hogy milyen emberi viselkedésformák öröklődtek az állatvilágból) inkább azt mondja, hogy a nők kevésbé képesek együttműködni egymással, míg a férfiak jobban képesek erre. Az oka ennek az, hogy az állatvilágban a nők egymásban a konkurenciát látták, versengtek a hímekért, hogy melyik termékenyíti meg őket. Illetve egymástól védték az utódokat, ezért a nőstények nem jönnek ki jól egymással. Ezzel szemben a vadászat miatt a hímeknek meg kellett tanulni együttműködni, így a mai napig jobban kooperálnak egymással a férfiak.

De azt fontos megjegyezni, hogy az embernél ugyanennyire számítanak a tanult viselkedésformák is, valamint a szocializáció, vagyis egyéne válogatja, hogy ki hogyan képes másokkal együttműködni, hogyan viseli el a magányt stb. Ezt nem lehet a férfi-női kérdéskörre ráerőltetni. Egyéntől függ.

Nem értek veled egyet.

Szerintem nem ismerkednek könnyebben a nők, mint a férfiak, ezt a cuccost társadalmi szempontból érdemes vizsgálni, nem az alapján, hogy kinek mi van a lába közt. Ha egy kocsmába odamegy a csajszi szűk ruciban persze hogy mindenki csorgatni fogja a nyálát, de ettől függetlenül szeretem azt hinni, hogy az egyéni értékek is közrejátszanak ebben.

Talán a nők gyengébbek, de attól függ, hogy ezt mire vetjük ki. Valóban nem harckocsikat dobálnak mint szabadidős tevékenység. Értem mire gondolsz, és biztos van is benne valami. Viszont a mai világban bár ismét divatos, nem érdemes olyan kijelentéseket tenni, hogy az ember ösztönlény, igazából állat, magasabb szinten, ecetera.

A magány más és más. Én társas magányban érzem magam.

Emellett imserek egy csomó magányos embert a praxisomnak köszönhetően.

A magány, mire eljut ide a páciensem, vagy akárki legtöbbször a társadalmi helyzete okán válik ilyen elkeseredetté. Ez egy ördögi kör, ami az illető kiégésével fejeződik be. Lányok-fiúk, idősek-fiatalok ugyanezt élik meg. Viszont a lányok annyiban ügyesebbek, hogy egy picit hamarabb rájönnek (úgy érzem) hogy nem érdemes egymagubkan főni. Mintha nagyobb lenne a küzdelmi vágyuk, sokkal lelkesebben próbálkoznak, és gyakrabban is.

Viszont ez nem a gyengeségből fakad. Itt igenis a férfiaknak van meg a gyengeségük, ugyanis sokkal önfejűbbek. Az igazságérzetük határozza meg őket. Sokkal inkább elvárják, hogy bólogassunk, nyaldossuk a sebeiket, és sokkal nagyobb és folyamatos odafigyelést igényelnek, hogy a terápia valóban sikerrel menjen végbe.

Én a csajokat erősebbnek gondolom.

Utolsó, ezt a fajta általánosítást tanítják a pszichológia szakon? :D

Nem véletlenül tartják "kamu" bölcsész szakmának a pszichológiát...

Lehet nem a klienseidből kéne levezetni általánosságokat, a teljes férfitársadalomra.

(+ a legalapvetőbb tény, hogy a nők ezerszer könnyebben ismerkednek, főleg ha szexről van szó. Hű társat találni nektek se könnyű, de minden egyéb nevetséges szint, egy átlag/átlag alatti csúnyácska pasihoz képest)

Én meg nem értem, hogy miért kell tagadni azt, hogy sokszor az ösztöneink vezérelnek minket.

Miért próbálunk társadalmi hatásnak beállítani egy évmilliók alatt kialakult folyamatot, amit most próbál felrúgni éppen a társadalom?

Már eleve az, hogy egy korlátlan ideig működő, gyors ejakulációra képes nemiszerb birtokosai a férfiak. Nyilvánvaló, hogy ehhez egy olyan mentalitás, neurohormon rendszer kapcsolódik, amely jutalmazza azt, hogy a férfi minél többfelé szórja a genetikai anyagát, ameddig testileg ép, erre képes is.

Míg a női nemiszerv, a méh, arra evolválódott évmilliók alatt, hogy a genetikai állományát megtermékenyítsék, ugyanakkor az időben korlátozott nemi működés miatt, bizony meg kell válogatnia a partnereket a nőknek. Csak a legmegfelelőbb genetikai háttérrel rendelkezők jutnak előnyös helyzetbe, kiegészülve a létbiztonság és az apa jellem erényeivel. A férfiaktól eltérően, az anya jellem teljesen más hormonális beállításokat és ösztönös rendszereket alkalmaz.

Miért gondolja bárki, hogy ezek az ősi rendszerek nem lépnek működésbe azonnal, ismerkedéskor? Miért gondolja bárki, hogy nincs számtalan ösztönös megérzés, az immunrendszertől kezdve a feromonokig, ami segíti a helyes párválasztást?

Bizonyos, hogy a társadalomnak is van ebben szerepe, de ezek ősi megváltoztathatlan és konzervált rendszerek. Hiába küzdenek ellene mindenféle áltudományosnak bélyegezhető pszichológiai elmélettel.

#8 A férfi "megpróbál" minél több nőt megdugni élete során. Ilyen egyszerű. A szex jó, hogy ösztönösen utódnemzésre késztessen minket. A tehesség nem számít a fogamzásgátlás korában.

Tehát a férfiak ösztönösen keresik a szexet és evolúciósan előnyére vált a fajnak, hogy "vadásszon" a nőkre. Harcoljon értük, viaskodjon más hímekkel. Ez történik nap mint nap, évezredek óta mit sem változott. A nők pedig válogathatnak a kanok közül. Ez mindig is így volt.

Annak ellenére is, hogy manapság a szex egyáltalán nem a szaporodásról szól. Pont ez a vicces, hogy egy ösztöneink által létrejött, neurohormon felszabadulással erősen jutalmazott tevékenységet csinálunk szex gyanánt, élvezeti célból... az eredeti okot félretéve.

Tehát ha az egész egy ősi rendszerre épül, akkor ezen hiába is próbálunk, nem tudunk túllépni... és nem is kell. Csak ne próbálja senki beállítani, hogy ez a társadalom oka folytán zajlik.

A nők könnyebben találhatnak szexpartnert, mert a férfiakban sokkal erősebb a késztetés. Nem véletlen, hogy a férfiak 99,9%-a maszturbál. Ha nincs szex, akkor marad a racsnizás, vagy más.

Feltételezem, hogy a hormon és idegrendszerünk illetve másodlagos nemi jellegünk, nemiszerveink miatt ha 50-50 babát nevelnél a társadalomtól elszigetelve... akkor nem lenne egyenlőség.

A fiatal fiúk viaskodnának a nőstényekért, és minél több nőt próbálnának megtermékenyíteni. Ha terhes, ha nem... a biológia cél, hogy a végtelen magot minél több helyre eljuttassák, növelve az esélyeket. Evolúciós szempontból minél több ejakuláció vezet egy sikeres utódhoz, gyakran sok férfi spermájából együttesen. A nő pedig 1+ évre kiesik ilyenkor a szaporodási ütemből, a férfi tovább onthatja a magját 12-80 éves koráig.

Lényegében ennek a hatásait érezzük, rárakódva a társadalom hatásaival.

Csúnya dolog általánosítani. Te ezt tapasztaltad, elhiszem, de nem beszélhetsz az összes férfi nevében többszázezer éves történésekre alapozva. Én egész mást vettem észre, az időt tekintve például azt, hogy folyamatos változáson (néha fejlődésen), megyünk keresztül. Azt mondod ne változtassunk semmin, mert régen is úgy volt ezért nem tehetünk ellene semmit? Az evolúció szerencsére nem ennyire földhözragadt :) például szőke hajat hozott, meg kék szemet, valahogy nem foglalkoztatta, hogy előtte többszázezer évig nem is létezett ilyen. Persze semmi nem egyik napról a másikra történik, de azt sem mondhatod, hogy évezredek óta mindig ugyanúgy működött a fajfenntartásunk, és csak az utóbbi (párezer? párszáz?) évben változtattunk rajta.

Ha a hormonokat nézzük, akkor is sok ellenpéldát látok arra amiket írtál. Ezek pont úgy működnek, hogy szabályozzanak egy folyamatot, tehát nem elindítanak valamit ami aztán soha nem áll le. Amikor egy férfi és egy nő közösen gyereket hoznak a világra, akkor a férfi testében is hormonális változások mennek végbe, ami miatt neki is az utódgondozás lesz az elsődleges szempont és nem a következő nő megtermékenyítése. Ugyanez működik akkor is amikor elköteleződnek egymás mellett az emberek, lenyugodnak, híznak pár kilót, a külső-belső folyamatok általában együttesen hatnak egymásra, az ember működése nem függetleníthető az őt körülvevő világtól. Ezek azok amik valóban kimutathatóak tudományosan is.

A többi amiről írtál, nem tudom hol lehet azoknak utána nézni, ezek is úgy gondolom inkább a saját tapasztalataid.

"Nem véletlen, hogy a férfiak 99,9%-a maszturbál."

Erről van valami kutatás? Hogy a férfiak 99%-a egész biztosan, de a nőknek meg csak 75%-a? És ennek szerinted az az oka, hogy a férfiakat ezért megjutalmazzák a hormonjai? A nőket nem? És akkor szerinted annak milyen evolúciós okai vannak, hogy a nők, a szaporodást elősegítő aktus, azaz behatolás nélkül is képesek elérni ugyan ezt? Őket ezért miért jutalmazzák meg külön?

Egyébként ugyan ezt a hormont nem csak egyféleképpen lehet felszabadítani, valójában arról van szó, hogy igen, az ember ösztönösen keres egy örömforrást, egy kielégülést, de egy részük már régen túllépett azon, hogy ezt az evés-ivás-alvás-dugás szintjére redukálja magában, mivel egy idő után ezek sem lesznek elégségesek. Ezt nem úgy kell értened, hogy szándékosan elnyomja magában a szaporodást elősegítő késztetést, és nem, nem indul meg emiatt bűntetőhormon sem. Van olyan, hogy tudatosan nem lép meg valamit az ember, mert képes mérlegelni a rövidtávú kontra hosszútávú kielégülés hatásait. Ettől nem lesz kisebb, kevesebb, vagy megcsonkított, csak másmilyen. Még azt se merném kijelenteni, hogy jobb vagy rosszabb, csak másféle.

Nem értem mi a célja ennek a női-férfi különbségkeresésnek. Ahogy valójában, úgy képletesen sem származunk más-más bolygóról. Minden ami megkülönbözteti a férfit a nőtől, arra szolgál, hogy közelebb hozza őket egymáshoz. Ehelyett alaptalan összefüggéseket keresnek az ember neme és egyéb tulajdonságai között, amiken remélem később csak nevetni fognak, de most úgy veszem észre ellentéteket generál. És a különbségeknek nem kellene ellentétet jelenteniük. Nem azt mondom, hogy nincsenek férfi és női tulajdonságok, de ezeknek csak egymás függvényében van jelentőségük, amiket szükség esetén át is vehetnek egymástól.