Miért hallgat az ember szomorú, szerelmes dalokat ha tudja hogy az csak sokkal jobban elszomorítja?

Olykor a tetőfokára kell fokoznunk a bánatot, amíg szinte "belehalunk" és csak utána jöhet enyhülés.

én csak a saját példámat tudom felhozni: miközben zenét hallgatok, szinte mindig valamilyen történetet képzelek el, ami passzol az adott dal hangulatához. ergo beleképzelem magam, mintha én lennék mondjuk egy film főhőse... de még ha szomorú dalt is hallgatok, a történet tartalma, amiről fantáziálok, akkor is engem állít be valamilyen formában "győztesként". tehát hogy például a dal a szenvedésről szól, és mondjuk ez a történet is, de a háttérben a másik érzelmei mégis felém húznak. szóval nem tudom, így mennyire érthető :D de a lényeg az, hogy a zene egy más világba repíti az embert, el tudsz szakadni a valóságtól, így még az is enyhítheti a bánatod, ha szomorú dalt hallgatsz.

Fogalmam sincs, pedig én is szeretek ilyeneket hallgatni, igaz, en nem leszek tőlük szomorú, rosszkedvű.

Mert van, amelyik figyelmeztet dolgokra, pl. hogy a jövőben máshogyan csinálja az ember. A Desperado "Szabad vagy" c. száma számomra ilyen, hiába a szerelem múlásáról szól, számomra jó az más, hétköznapi dolgokra is.

Tudósok bizonyították, hogy ha szomorú zenét hallgatunk, az olyan érzés, mintha valaki megértene minket és ezért esik jól szomorú zenét hallgatni, még ha utána még szomorúbb leszel is.

Mert csak így tudom jól kisírni magam és nyugszom meg.