Letezik, hogy mar elso osztalyban is depresszios voltam?

Igen, megvoltak a suli alatt is a tunetek, tehat sosem tudtam felkelni idoben, sosem jottem ki a szobambol es motivaciom sose volt tanulni, se lecket irni. anyaek mindenhez lustanak tartottak. a terapeuta aki foglalkozott velem mondta, h lehet, h nem is lusta voltam, hanem depis. ez eddig tok oke, viszont rogton az elso osztaly elso heteben tortent egy eset ami a mai napig el az emlekezetemben, foleg az erzes amit kivaltott:

nagymamamnak a nagyszobajaban nagyon szerettem lenni, mindig ott neztem a tvt. nyaranta pont besutott a nap es nagyon nyugtato erzes volt ott ulni az agyon. elso osztalyban az elso tesi oran egy kis tancterbe mentunk aminek az ablakan pont ugy sutott be a nap, ahogy a nagyimnal szokott lenni. olyan fura erzed fogott el, amitol elsirtam magam es vissza akartam menni oda.

a fura erzes ami inkabb erdekes. ugyan arra az erzesre emlekszem, mint ami akkor fog el, mikor nagyon depresszios vagyok es valami nosztalgikus, szomoru vagy fantaziavilagba jatszodo filmet vagy videot latok. foleg a fantazia vilag. olyankor azt erzem, h barcsak ott lehetnek es ott elhetnek. nagyon szomoru leszek ettol, de kozben mintha ki is szakadnek a valosagbol es beindul nalam az almodozas. olyan, mintha az a vilag amiben elnek most nem is letezne, kb elhagyom a testem es ezt a vilagot tudatban. na akkor is pont ezt eltem at. vhogy elhagytam azt a szornyu rossz helyet tudatban ami a tanctermet jelentette es ujra azt fantazialtam, h nagyim szobajaba vagyok. persze kiszinezve, sosem volt annyira durvan jo, ahogy en azt akkor elkepzeltem. de nagyon elindult nalam ez a fantazialas, lenae tudom irni mit ereztem. :D szerintetek? 18/f