Te miket dobsz ki a szemétbe?

Régen nagy gyűjtögető voltam, mindent megtartottam még a csokis papírokat is vagy régi rágós papírokat amik szépek voltak. Aztán általában 1-1 nagytakarításnál szelektáltam. De olyan is volt, hogy évek után találtam meg egy régi emléket, játékot, valamit és újra előtérbe került.

Illetve míg nem nagyon volt pénzem, addig tök jól jöttek a lomtalanításkor összeszedhető dolgok, bútorok, dobozok.

Manapság már sokkal jobban kidobom azt, ami nem kell. Például pár hónapja költöztem másik albérletbe, és csomó olyan ruhát, tárgyat kidobtam ami "jó lesz valamire" kategória volt 10 éve. Illetve vásároltam olcsó IKEÁ-s tároklókat, gardróbot, akasztókat, stb. Került összesen 20 ezer forintba de sokkal kulturáltabban mutat mint korábban a sok széthányt dolog.

Ami teljesen tönkrement, általában mást nem, akkor sem, ha utálok egy zoknit :D. Mivel nem akarok még több cucc közt élni, mint amennyim van, igazán meggondolom, hogy mit veszek meg, aztán néha megbánom, de általában azért nem.

Működő elektronikai hulladékot a párom gyűjt. Már egészen jó procikat s egyebeket is selejteznek ki, de ő nagy gyűjtő, régóta vesz is ilyesmiket, nem is az érték vagy a sebesség számít, hanem hogy nincs még neki olyan :). Rengeteg retró gépe van. A fél szobája hardvercucc, de másutt is adtam már neki fiókokat. Örülök, hogy nem Singer varrógépeket gyűjt százszámra, csak pc hardvert, arra még épp van helyünk.

Én köveket és koponyákat gyűjtök s óvatosan, de könyveket is. Otthon 10 ezer kötetes könyvtárunk volt, nekem sose lesz annyi. A könyvek általában szentek számomra, igen értéktelen vacaknak kell lennie, amit elégetek a tábortűznél, a már nem használtakat is a szobámban tartom a polcon. De azok rendezetten néznek ki.

Kifejezetten gyűjtögető típus vagyok, a netes dolgoknál ez már lecsökkent, mert úgyis gyorsabb rákeresni a Neten, mint a saját vinyómon...

De igazából apámék voltak beteges gyűjtögetők.

A házban alapból vannak zegzugok , pince, padlás, üres szoba. Mindenhova csak kirakták a sok kacatot, meg hordták össze, hogy XY-nak nem kellett, de jó lesz majd valamire.

Egyszer öcsémmel nekiálltunk és az emeletről az udvarra elkezdtünk mindent kidobálni meg lehordani. Csupa olyan dolog volt, ami még 30 ve építkezésnél lett oda rakva, a régi radiátortól kezdve az ősrégi babakocsiig.

Utána jött a garázs, ott is ezt ne dobjuk ki azt ne dobjuk ki. A végén az lett, hogy a felét a kert végébe hordtuk a tárolóba. De legalább a ház kiürült.

Én magamnál is és apáméknál is alkalmaztam azt, hogy rákérdeztem, "ez kell valamire?". Ha nem jött azonnal értelmes indok, akkor nem kell semmire úgysem.

De saját magamnak is voltak dolgok, régi gépek alkatrészei, régi ruhák, meg úgy mindenféle kacat aminek semmi baja, mégse jó semmire.

Régen még a megmaradt joghurtos és tejfölös dobozokat is megtartottuk pohárnak, vagy ezer éves evőeszközeink voltak, vagy cipős doboz, meg mindennek a doboza megvolt. Nem mondom, van annak is hangulata, tök poén elővenni egy 20+ éves játék dobozát. De ez 10 évente 1 alkalom lesz.

Flakonokat is gyűjtögettem, vagy sörös dobozokat. Utóbbit dísznek, előbbit jó lesz bele vizet tölteni dolgokra. Csak aztán annyi lett, hogy állt halomban.

Igazából manapság úgy vagyok, hogy alapból igyekszem minimalizálni a cuccaimat. Még így is van bőven, de szortírozom és ami nem kell, az megy kukába vagy ha használható akkor eladom, leadom, odaadom.

Meg egyszerűen vannak amik totál elértéktelenednek. Volt 20 éves régi táskám, ami tök jó vidéken arra, hogy horgászós cuccokat bele tegyem, vagy jó volt kolis költözéseknél. De manapság már nem költöznék BKV-val 15 körben fordulva. Vagy egy régi 15" monitor, ami "jó lesz filmet nézni", és egyszer be nem kapcsoltam.

Vagy ruhát, zoknit, mindent addig képes vagyok hordani, míg le nem bomlik rólam :D De telefonjaim is hosszú életűek és szakadtak voltak.

Nálam alapvetően az anyagi "jólét" hozott változást. Régen mindenhol spóroltunk ahol lehet. Én is ezt tettem. Valahol ezért halmoz az ember, ösztönösen benne van, hogy meg kell fogni minden forintot. Manapság meg úgy vagyok, hogy bár sajnálom kiadni a pénzt, de utána nekem lesz jobb, kényelmesebb. Minek igyak tejfeles pohárból, mikor 2-300 forint egy rendes műanyag vagy üveg pohár. Vagy minek tároljak mindent cipős dobozokban, szatyrokban, mikor egy jó kis tároló doboz 1-2 ezer forint. Persze sok kicsi sokra megy, de nem az a pár 10 ezer forint fog évente számítani szerencsére.

Könyvek azok nálunk is szentek voltak, azt sosem dobnám ki ma sem. Se 1-2 újságot amit évekig gyűjtöttem. Én mondjuk pont ezekért szoktam le a papír formátumról. Könyveket simán élvezem gépről, telefonról olvasva. Kollégiumi éveimben sokat olvastam laptopról, de egy mai telón is kényelmes.

Illetve nekem is megvolt a "digitális" gyűjtögetés. CD-k, kiírt filmek, játékok, még a régi korból, mikor lassú net volt. Tele volt a merevlemezem szépen rendbe szedett játékokkal, filmekkel, hozzá való felirattal, teljes évados sorozatokkal. Játékoknak összes aktuális javításával. Aztán mára már ez sincs. A merevlemez tönkrement, szerencsére képernyő mentéssel a "listát" elmentettem ami rajta volt, azt vissza tudom nézni. És manapság hamarabb lejön torrentről mint hogy feltelepítsem DVD-ről vagy gépről.

Illetve régen én is barkácsoltam, láttam mindenben fantáziát. Hoztam haza régi rádiót, hogy milyen király számítógép lenne belőle, vagy gyűjtöttem posztereket, bélyeget, mikor mit. És időnként meglátok 1-2 "DIY" videót, ahol minden kacatból lehet valami hasznosat csinálni, olyankor elgondolkozom, mennyire elveszett belőlem a fantázia.