Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Mellette is egyedül?

Mellette is egyedül?

Figyelt kérdés
Sokat voltam egyedül, olyankor elmélkedem magamban, de most párkapcsolatban élek. Miért érzem a párom mellett is, hogy nem az enyém? Túl érzékeny vagyok, ezt tudom. Imádom őt, órák hosszát simogatom, vakargatom Őt, puszilgatom, kényeztetem,..de ha ő közelít szinte belül elkap a sírás inkább megfogom őt, hogy hagyjon, majd én simogatom, csak pihenjen tévézzen.., és ha eljön az alvás ideje csak összegubózva begyűröm a takarót magam köré és hozzá se érek, s ha megint közelít, megfogja a kezem, bekönnyezek. Nem vagyunk 2 hónapja sem együtt még. Nagyon szeretem. Miért érzem ezt? 19/L

2019. jan. 13. 13:56
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

19 évesen olyan sok időd nem volt még rá, hogy egyedül legyél!

Nincs önbizalmad, félsz, hogy elveszíted, félsz, hogy nem vagy elég jó neki. Pedig jobb lenne, ha felszabadulnál, és átadnád magad a szerelem örömeinek lazán. Neki is úgy jó, ha te nem vagy feszült.

2019. jan. 13. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
40%
Egy tigris? Miért félsz tőle? Ő a tied, sőt kicsi te magad vagy!
2019. jan. 13. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:
Az egyedüllétet úgy értettem, hogy nem barátkozom nagyon, kislány koromban elvesztettük édesapám, anyumnak sokat kellett dolgoznia, és sokszor voltam magamra hagyva, sokat voltam egyedül. Az első barátomat is tragikusan vesztettem el, úgy, ahogy édes apámat is. Valóban kevésnek érzem magam.. sőt inkább úgy érzem magam, hogy nem érdemlek semmit és senkit. Régtől lappang bennem ez az érzés, nem is tudtam eddig kivel megbeszélni
2019. jan. 13. 17:40
 4/7 anonim ***** válasza:
Hát, akkor már meg is fejtettük: két tragikus veszteséget kellett megtapasztalnod fiatalon, talán valahol tudattalanul önmagadat okolod ezekért a veszteségekért, úgy érzed tudat alatt, hogy azért mentek el az életedből, mert nem voltál méltó rájuk. (a kisgyerekek például önmagukat vélik felelősnek a szülők válásáért), már félsz az újabb veszteségektől, nem bízol benne, hogy valami stabilan a tiéd lehet. Ezek tudat alatt működnek, de ha racionálisan nézed, megérted, hogy nem vagy felelős az elvesztésükért, és hogy a múltbeli veszteségeknek nincs összefüggésük a jelenlegi kapcsolatokkal, azok függetlenek, és lehetnek tartósak. Élvezni kell őket a jelenben gondtalanul, boldogan.
2019. jan. 13. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
A szorongásaiddal vagy egyedül, talán vannak olyan sérüléseid amikkel nem sikerült szembenézned és ezért feldolgozatlanok maradtak. Ezért érzed olyan törékenynek azt az állapotot amikor viszonylag minden a legnagyobb rendben körülötted. Sokat kellene beszélgetned a félelmeidről, ha van kivel. És adj magadnak több időt mindenre.
2019. jan. 13. 18:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Megpróbálok lazítani. Tényleg kissé önbizalomhiányos lehetek.., vagy csak, na nem tudom.. Bár egy újabb elvesztést semmilyen formában nem szeretnék átélni. De most úgy érzem álarc mögé bújok, és nem szeretnék titokzatosságra, meg hazugságokra építeni egy kapcsolatot, viszont ezt a terhet se akarom a nyakába akasztani, mert azt hinné, hogy vele van a baj, nem akarom, hogy változzon, mindent ráhagyok, tegye ami neki jó, mert én úgy szeretem, úgy fogadom el.
2019. jan. 13. 23:41
 7/7 Kateto válasza:
Szerintem nem passzolom semmiben téren, ennyi.
2019. jan. 14. 02:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!