Hogyan szoktál emlékezni?

Kívülállóként, és ha álmodok valamit akkor is látom magam

24L

Én "belülről" látom, mintha ugyanúgy ott lennék a saját testemben. Ez mindig is így volt. A képek magam előtt vannak, teljesen úgy mint ahogy most itt ülök a gép előtt. Amikor elképzelek valamit, az kicsit mintha homályosabb lenne, tompább színekkel de a szerkezet ugyanaz.

28xx

1-2, Mindig kívülállóként látom magamat, megrögzült rá gondolva, hogy miért tettem akkor azt, amit, még ha rossz is volt;

3, Az egyes részletekre pontosan emlékszem;

4, Nem különbözik a gyerekkori/régi és a friss emlékeknél.

5, Magam előtt látom a képeket;

6, Annyira, hogy újraélem az esemény mozzanatait, így feszültté válok;

7, Igen, változik, ha valamit megváltoztatok rajta. (36F)

E/1-ben "vagyok jelen" az emlékeimben, mind a régebbi, mind az új emlékeknél.

A 2. kérdést nem értem.

L

A gyermekkorom emlékeit E/1-ben látom, vagyis benne vagyok az emlékben, és inkább az érzékelések erősek (jó/rossz érzés, illatok, fények, hangok).

A felnőttkori emlékeimet kevés kivétellel E/3-ban látom, és általában magam mögött vagy távolról, itt is megmaradnak az érzések, de erősebben előjön a történés, beszéd, hangsúlyok. Amikor elképzelek valamit, akkor körülbelül ugyanígy jelenik meg a gondolataimban.

Az emlékeimet E/1-ben, a saját szememen át látom, bár a testemnél és pozíciómnál fél-egy méterrel előrébb. Amikor előhívok valamit, magam előtt van, de pontosabb, hogy benne vagyok az emlékben, velem és körülöttem zajlik. Néha van rajtuk egy filter, ami fakítja a színeket, élesíti a fényeket. Az emlékezéshez illatok is társulnak.

22/N