A félőrült keresztény szektákon kívül léteznek még olyan nők, akik - - -?
Nem akartam hosszúra nyújtani a címben a kérdést, főleg hogy kifejtést igényel. Így végződne:
"...akik hagyományosak, intellektuális beállítottságúak, és van érzékük a szépség iránt?"
Hagyományos/Tradícionális alatt elsősorban a hagyományos női szerepek értését és értékelését értem, másrészt, röviden, egy deduktív világfelfogást ("a világ felülről bontakozik ki lefelé"), és egy spirituális, de nem (feltétlen) vallásos érintettséget, vagy erre a készséget.
Intellektuális beállítottság alatt elsősorban >nem< a különféle iskolák, egyetemek, meg egyéb időpocsékolásokat értem, sem a különféle természettudományokat, hanem elsősorban a filozófiát, irodalmat, művészeteket (tulajdonképpen azokat a területeket, amikben a múlt nemesi származású lányai műveltek voltak).
A szépség iránti érzék magyarázata szavakkal meglehetősen nehéz, különösen, hogy olyan dologról van szó, ami igénybe vesz egyfajta intuíciót, és vagy megvan valakiben, vagy sosem lesz meg ebben az életében. A szépség tisztaság, uraltság és a nő esetében a (megfelelő férfi általi) uraltságra való vágyakozás, az Élet szépsége, az átélés szépsége, a formák szépsége mint rend, és a konkrét fizikai formák szépsége ("ízlés", "megjelenés"), emellett pedig egy életigenlő magatartás az élet legintenzívebb fokán (és az élet intenzifikációja) és mindenek feletti hitre való hajlandóság és készség a (megfelelő) férfiban. A szépséget ezeknél jóval tágabban értem, de konkrét példák nélkül, szavakkal, ráadásul röviden ennyi lenne. Talán érezhető ebből, hogy mire gondolok. Ha mégsem, ennél rövidebben és pontosabban csak Yukio Mishima foglalta össze:
"Az igazi szépség támad, legyőz, kirabol, és végül elpusztít."
Ezek a tulajdonságok töredékesen fellelhetők még néhány keresztény gyülekezetben (viszont ezek töredékes megléte mellé "jön" még jó néhány "más" dolog is), de máshol nem találkoztam vele még részlegesen sem -- habár, hozzá kell tennem, őszintén fogalmam sincs, hogy merre kereshetném. Könyvtárban semmiképp sem, online nemigen akad rá lehetőség, ráadásul feltételezem, hogy mint én, úgy ő is otthon ül a szobájába penészedve.
23/F
Nem emlékszem, hogy én, vagy bárki más itt kérdezte volna tőled, hogy milyen téveszméidtől undorodsz.
Ha értetted volna, amit írok, akkor nem kezdtél volna el hisztizni és kéretlenül az összes hülyeséged kiönteni ide.
Ha értetted volna a "nyakatekert mondataimat", akkor egyértelműen fel sem merültek volna neked, mint "nyakatekert mondatok"; mivel nem érted, és mivel ezt azonnal valami "sznobságnak"(?) meg nárcisztikus személyiségzavarnak gondolod, csak a saját plebejus-proletár világnézeted árulod el ezzel, "ami gyűlöl mindent, ami nem a földön csúszik", és ami ezáltal nem olyan, mint ő.
A modern barbár gyűlöl mindent, ami tőle minőségi különbséget jelent, és ezeket, mivel fenyegetve érzi magát tőlük és kicsinek, jelentéktelennek hozzájuk képest, azonnal megpróbálja lerántani a sárba magához az "egyenlőség", "ugyanolyanság", "miénkség/közülünk valóság" (nosztrizmus) nevében. Az ennek való ellenállást hisztérikusan szidják: "arrogáns, sznob", meg az összes többi.
>> "Egy nárcisztikus személyiségzavaros ember csak azért gondolja magát értékesebbnek a többieknél, mert lenyomja az önmegvetését a tudatalattijába."
A pszichoanalitikát hagyjuk meg azoknak, akik komolyan veszik. Tipikus női taktikák; szidás, zsörtölődés, nyaggatás, pszichoanalizálás, különösen annak érdekében, hogy bizonyítsák a másik mennyire rossz ember/férfi.
A továbbiakban: az sem érdekel, hogy melyik híroldal vagy "női magazin" bizonyította be neked, hogy a pszichoanalízis mennyire kóser tudomány (viszont, ebben a megfogalmazásban, így, egyetértek velük).
válasza:Egy viszonylag egyszerű kérdést tettem fel, mire ügyeletes proletárok hordái özönlötték el a kérdésem és szemetelték azt tele.
Semmiféle "nagy tudást" nem demonstráltam, és nem is áll szándékomban, különösen hogy nem gondolom, hogy akár csak hasonlónak is a birtokában lennék, ebből kifolyólag a kérdésedet is csak ironikusan tudom értelmezni.
válasza: válasza:
válasza:A hagyományos női szerepekkel nincsen baj egészen odáig, amíg tudod (és hajlandó vagy) nyújtani azt a szintet, amihez a kiválasztottad hozzászokott.
Az én esetemben ez egy kertes ház és egy autó fenntartása. Emellett rendszeres szórakozás (ami jelenthet kiállítást, színházat, múzeumot, utazást, vagy egy sima biliárdot, kerti sütögetést a barátokkal).
Aki megszokott egy életszínvonalat (mindegy ebből a szempontból, hogy önerejéből vagy sem, bár nálam önerőből sikerült), az nem fogja lejjebb adni a hagyományos női szerepekért és egy minimálbéres pasiért. Nem, nem azt mondom hogy ennyit keresel és nem is érdekel, hogy mennyit. Csak arra akartam célozni, hogy ne legyenek illúzióid.
A hatalmas életigenlés és életimádat nálam nem fér össze az otthon penészedéssel, mert bár tudok én örülni egy nagyon szép naplementének is és annak is, ha a fámon kikelnek a kisrigók vagy ha játszom a kutyámmal a kertben, de nekem ez a hatalmas életszeretet nem jön össze a szobában gubbasztással.
válasza:Olyan vagy mint az agymenökböl Sheldon :D
De amúgy te elfogadod a többi ember aki nem olyan mint te? Véletlen nem nézed le azokat akik nem úgy gondolkoznak mint te? Mert nekem nagyon úgy tűntsajnos
válasza:Ugye tudod, hogy ez: "feltételezem, hogy mint én, úgy ő is otthon ül a szobájába penészedve"
Nem összeegyeztethető ezzel:
"pedig egy életigenlő magatartás az élet legintenzívebb fokán (és az élet intenzifikációja) és mindenek feletti hitre való hajlandóság és készség a (megfelelő) férfiban"
Igen, van rengeteg ilyen nő, de nem a szobájukban ülnek...
Aki a szobájában ül és penészedik, az nem azért teszi, mert a "hagyományos értékek híve"
Hanem mert egy depressziós nyomi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!