Te miért utálod magad?

Azért mert kövér vagyok, gyenge fizikailag és mentálisan, gyáva. Nagyon bénán kommunikálok, nem vagyok társasági ember. Lusta vagyok és buta. Mondjuk nem vagyok rossz tanuló, vagy bunkó, de sok mindent nem értek. Alapvető dolgokat. Azért mert nem teszek a céljaimért, csak tengődöm. Nincs motivációm. Csúnya is vagyok de ez mondjuk legalább nem az én hibám.

Egyébként nem utálom magam mindig, csak ha épp rámjön :D most épp egész jól megvagyok. Tavasz van vagy nem tudom. De néha azért eszembe jutnak a fent felsoroltak. Főleg az a bajom hogy fura vagyok, de nem tudom miért.

mert túl szép vagyok.

Annyira gyönyörű, hogy már zavar.

Azokban akik utálják magukat, köztük én is, van egy fontos kapocs. Nem tud az élet olyat nyújtani ami elég jó lenne. Bármi történik csak fele értékkel bír hiszen nem olyan az életük, vagy saját maguk amilyenek lennének optimális esetben.

Ilyenkor jön a szánalmas jótanácsot a sok okostojástól, hogy tenni kell magadért meg az életért. Naja tenni kell az biztos, de bármit teszel az nem elég jó ez egy ördögi kör amiből kiszabadulni nem lehet és csak azok értik ezt akik ebben élnek.

Sok ember csak azt hiszi magáról hogy oka van utálnia azt akinek született, de sok esetben ez csak hiszti nem több, tök átlagos vagy jó megjelenésű emberek normális körülmények között is csak rinyalnak.

De akik igazán ebben élnek azok tudják hogy életük végéig egy teljesen más utat kell járniuk mint amit kellett volna, a kényszer pedig egy ilyen életre a motiváció magját is megöli. Mikor minden nap azzal kelsz hogy a jelentéktelen és még a saját magad számára is értéktelen életedet, azért kell leélned mert a szüleidnek valamikor régen éppen akkor dughatnékja támadt... Nem tervezett gyerekként születtem meg is látszik, ez a kereszt mindig ott lesz rajtam, úgy telik el az élet hogy várom a halált amitől félek, és keserű vagyok mert a halálom minden rossz ellenére megváltás lesz hogy végre vége, nem kell a boldog embert játszanom a világ előtt.

Lassan 30 leszek, a másik fele jön az " életnek,, ami már csak elvesz nem ad. De ad is... Pl betegséget 😂

Én nem áltatom magam, tudom mennyit érek és mennyit érhettem volna, így nekem nem is kell ez az élet, csak vegetálok benne és próbálok a kevés jóra figyelni, de az nem elég...