Volt olyan tanárod, aki terrorizált téged és a társaidat az iskolában?

Nem mondanám, hogy terrorizált, inkább igazságtalanul bánt velem, mert olyan dolgokat kért számon rajtam, amikről nem tehettem, és ez az örökös tehetetlenség-érzet iszonyú frusztráló volt. Például szegény volt a családom, a tanárom pedig rendszeresen belekötött abba, hogy milyen ruhákat hordok, milyen uzsonnát viszek. Mit tehettem volna? 7-8 évesen azt hordtam és ettem, amit a szüleim adtak, nem volt választásom.

Vagy kitalálta, hogy mindenkinek meg kell tanulnia töltőtollal írni, és azzal zaklatott, hogy elkenődik a papíromon a tinta. Nem érdekelte, hogy ez azért van, mert balkezes vagyok.

Vagy amikot kitalálta, hogy tanuljak meg kisebb betűkkel írni, mert az "szebb", anyukám meg otthon engem cseszett le, hogy miért ilyen nyúlfarknyi méretű betűket írok, nem tudja elolvasni őket.

Lehetne még sorolni, de már ennyinek a felidézésétől is felment bennem a pumpa. Könnyű egy tehetetlen kisiskolás gyerekbe mindenért belekötni. Undorító szipirtyó volt a tanár.

12:45

:):)haha

Igen, volt. Többen is. Negatív pedagógiával, ha valakinek nem ment valami, akkor "úgyse fog sikerülni", "buta vagy te ehhez", "hogy fogsz így megélni a nagybetűs életben", "mi lesz így belőled, semmi"...

Osztályfőnöknek voltak "kis kedvencei", akire e kis kedvencek rászálltak, ők lettek a "rossz gyerekek"... El se lehetett mondani adott esetben, miért nem volt igaz amit a "kis kedvencek" kitaláltak, amivel megvádoltak (hátam mögött, futottak kitalált sztorikkal kedvenc tanárukhoz). Ha én szerettem volna elmondani, akkor nagy esélyel a "nem vagyok kíváncsi arra, amit mondani akarsz, hallottam már azoktól, akik nekem elmondták, mindent tudok" mondat volt, így meg se tudtam magamat védeni és mindig féltem: miket találnak ki a hátam mögött.

Nálunk egy magyar tanár volt. Mindig ordibált mindenkivel, kigúnyolt, hogy hogy nézel ki, imitálta, hogy hogy állsz, hogy beszélsz felkelés közben. Egyszer mikor anyukánkról kellett fogalmazás írni, az egyik legkedvesebb lányra rászállt, azt mondta neki, hogy undorító fogalmazás írt, gusztustalanul nyálas, mit képzel ő, hogy az ő anyja kicsoda, hogy így kell róla írni. Meg ilyenek. Nagyon durva volt és úgy éreztük, hogy nagyon sokáig tartott, és így 20 évvel később is benne maradt mindenkiben, nem csak az emlékszik, akivel történt.

Nagyon szemét nő volt, 7-8. osztályban rettegve mentünk az órájára. Dupla magyarnál sírni tudtunk volna, amikor szünet után vissza kellett menni a terembe.

Az elsőhöz hasonló élményem nekem is volt. Az alsós osztályfőnököm vehozta a régi ruháit azzal, hogy neki már nem kell, odaadja anyukámnak, mert mi nem tudunk ruhát venni. Ezt szigorúan óra közben, minden osztálytársam előtt.

Aztán iskolai előadásban én voltam a szegény lány, mert hogy azt úgy is tudom, hogy hogy kell csinálni.

Volt. A következő az eset.

Egy budapesti gimnáziumi osztályban, a szokásos évi 2 napos osztálykirándulás alkalmával az osztályból többen (5-6 fő, 17 évesek) kulturált formában előre jelezték az osztályfőnöknél, hogy nem kívánnak elmenni a soron következő osztálykirándulásra. A tanárnő látszólag egykedvűen tudomásul vette a dolgot.

Azonban a következő osztályfőnöki órát meglepetésszerűen azzal kezdte, hogy dühösen beviharzott, behozott egy A4-es papír lapot, amire filctollal ráírta, hogy "Balázs-show" és kiragasztotta a táblára. Majd példát statuálandó, nyilvános kihallgatást rendelt el. Nagy fölényes indulatos hangnemben kiparancsolta és a táblához állíttatta azt a néhány diákot akik nem akartak elmenni az osztálykirándulásra, pellengérre állítva őket, és az egész osztály előtt sorban mindegyikőjüket pimasz, arogáns hangnemben színvallásra kötelezte, hogy ugyan árulják már el, hogyan képzelik, hogy merészelnek nem elmenni az osztálykirándulásra. Elrettentés céljából eljátszatta velük a Balázs-showt. (korábban az RTL klubbon futó talk-show volt) A procedúra a következőképpen zajlott.: Gúnyos, teátrális felvezető szöveg kíséretében elmondta, hogy elhúzzuk a falat, (ahogy a TV-műsorban is) és most szépen mindenki felelni fog, hogy miért nem jön el az osztálykirándulásra. Sértette a tanárnő önérzetét ugyanis, hogy az általa szervezett osztálykirándulásra valakiknek "derogál" elmenni, miközben még (érvelése szerint) egy kisgyerekes kolléganője is képes velük tartani. Személyes sértésnek vette, de közben úgy állította be mint hogyha az osztály többi tagját bántaná, hogy az a néhány fő nem akar velük tartani a kirándulásra. Illetve elítélően azt sugallta, hogy az a néhány diák biztos felsőbbrendűnek érzi magát hogy különcködnek, nem vesznek részt egy osztály szintű programon, (ami egyébként nem kötelező), nem tisztelve ezzel társaikat. Belemagyarázta, hogy lenézik őt és az osztály többi tagját, ezért nem akarnak elmenni. Cinikus módon az osztály mögé bújt és hamisan azzal érvelt, hogy az osztálytársak szenvednek kárt az által, hogy ők távol maradnak a kirándulástól, ezért joga van megtudni mindenkinek, hogy miért nem hajlandóak elmenni. Tehát úgy csinált, mintha nem is ő, hanem maga az osztály lenne rá kíváncsi, és ő csak a többiek érdekében rendezné ezt a kicsinyes cirkusz, ezzel teremtve magának jogalapot tettére, holott a saját sértettségét akarta kiélni ily módon, mert nem bírta elviselni hogy őt és az osztálykirándulását valakik ignorálják. Ezért úgy gondolta hogy elégtételt vesz, bosszút áll az őt ért vélt sérelmen, s ezzel jól megleckézteti azt a néhány, szerinte renitens diákot, közben végig arra ment ki a játék, hogy nyilvánosan megszégyenítse a diákokat, és bűntudatot szuggeráljon beléjük. Megalázó módon szembesítésre kényszerítette a diákokat, mint valami bűnözőket. Dölyfösen karba tett kézzel hátradőlt a tanári székben és úgy vezényelte a vallatás, mint egy őrmester. Sorban mindenkit név szerint szólított és ellentmondást nem tűrő lekezelő hangnemben válaszadásra kötelezett. A leforrázott diákok a nekik szegezett kérdésre kényszerűen, nagyjából mind ugyanazt felelték, hogy nem érzik jól magukat annyira az osztályközösségben, hogy elmenjenek egy 2 napos kirándulásra, illetve volt aki nem felelt, volt aki eleve ki se ment a táblához. Ráadásul, ha ez még nem lett volna elég, önkényesen és jogtalanul arra kötelezte őket, hogy orvosi igazolást szerezzenek be a kirándulás napjára, távollétüket igazolandó (jól lehet nem voltak betegek). Pedig a két napos kirándulás egyik napja szombatra esett, ami nem tanítási nap, tehát mindenki úgy rendelkezik vele ahogy akar, a pénteki napot pedig elvileg lehetett volna szülői igazolással igazolni. Az osztály többi tagja közben kénytelen volt csöndben, elhűlten végignézni a produkciót. A tanárnő még tartott egy rövid fejmosást, majd a szánalmas kutyakomédia végeztével, elégedetten helyre küldte a megregulázott diákokat, de búcsúzóul még ultimátumot is adott a későbbiekre nézve. Mindenkit megfenyegetett, hogy ha legközelebb még egyszer ilyen előfordul, hogy ötnél többen nem jönnek el egy kirándulásra, lefújja az egészet és többé nem hajlandó osztálykirándulást szervezni. Még neki állt följebb ugyanis. Így akarta elejét venni a következő osztálykirándulástól való távolmaradásnak és manipulatív módon bűnbakot képezni a leendő távolmaradókból, hogy a többiek rájuk haragudjanak, ha esetleg elmarad a következő kirándulás. Miután értékes perceket rabolt el a máskor oly drága tanítási időből, a tanóra hátralévő részében mint aki jól végezte dolgát méltóztatott órát tartani.Tekintve a nevetséges színjáték jól megtervezett koreográfiáját, a tanárnő vélhetően már jó előre kifundálta a megtorló akciót. Az osztályfőnöknek addig sem volt felhőtlen a viszonya az osztályával, (és nem is ez volt az első érdekes húzása, ráadásul más osztályokból is érkezett rá panasz), nyilván a történtek után sem javult a helyzet. Sőt, további súlyos retorziókat helyezett kilátásba: rendszeres és szigorú számonkéréseket vezetett be, röpdolgozat formájában az általa tanított órákon (angol és történelem). Remélhetőleg a tanárnőnek a történtek után azóta már sikerült túltennie magát a sértettségén, azonban megbánást azóta sem tanúsított tapintatlan cselekedete miatt. Az iskolában szokás volt minden évben kiosztani a diákok szavazatai alapján, a legjobb tanárnak járó ún. Arany-kréta díjat. A tanárnőnek nem meglepő módon eddig még nem sikerült elnyernie a díjat. Bár némelyek szerint arany-kréta díjat nem is, legfeljebb aranyeret érdemelne.

A történethez még hozzá tartozik, s egyben a slusszpoént jelenti hogy végül az osztálykiránduláson részt vevő diákok egyike túl sokat evett a (talán romlott) pizzából, ami megfeküdte a gyomrát és éjjel a szálláshely ajtaja elé hányt, amibe az osztályfőnök belelépett. A tanárnő büntetésül a kirándulásról hazaérkezve intőben részesítette a "vétkes" diákot, így véve rajta revansot. Talán azt feltételezte, hogy alkoholizált, de ezt bebizonyítania nem sikerült. Elképzelhető, hogy szegény egyszerűen csak elrontotta a gyomrát és rosszul lett. Lehet, hogy ez a sors fintora, bár rossznyelvek szerint talán méltóbb lett volna, ha a tanárnő a képével esik bele a hányadékba.

NEKTEK MI A VÉLEMÉNYETEK ERRŐL A TÖRTÉNETRŐL? SZERINTETEK MI A TEENDŐ, FELELŐSSÉGRE VONHATÓ A TANÁR?

Szerintem ez az egész rendkívül felháborító, példátlan pofátlanság a tanár részéről. Hisz bármi okuk lehetett volna, pl. más fontos elfoglaltság, rossz szociális helyzet, nincs pénzük az osztálykirándulásra, zűrös családi élet, vagy olyan egészségügyi problémája van a diáknak ami miatt nem tud/nem akar elmenni, vagy bármi más nyomos indok, amit nem akarna kiteregetni, mert személyes jellegű. Ráadásul szerintem ez a tisztességtelen eljárás nem csak emberileg elítélendő, hanem a tanár törvényileg is büntethető, hisz a közoktatásban vannak szabályok amik egy pedagógusra is vonatkoznak és a diákoknak is vannak személyiségi jogaik, akik ráadásul kiskorúak.