Van itt olyan lány akiben rejtett agresszió tombol?

Bennem van.

Alapból gyengék az idegeim, alapból szívből gyűlölöm az embereket.

Plusz stresszes, örömtelen élethelyzetben vagyok.

Akkor vagyok a legidegesebb (másokra irányulóan), amikor... Egyáltalán emberek között vagyok.

Rá várok valahol, ahelyett, hogy csinálná a dolgát, másodpercekig a képembe bámul.

Lassan pakol a boltban a kasszánál, a kasszás már az én áruimat húzza, a mögöttem álló meg 1 centire tőlem.

Tömegközlekedésen beáll 1 centire tőlem, holott lenne hely. Ilyenkor villámokat szóró szemmel elvonulok, majd elfoglalja a helyemt - ilyenkor amúgy sohasem értem, hogy ez a célja?

Járdán nem enged el szemből, jó nekem a fű, úttest, biciklisáv (a SÁV, tehát az úttesten levő), a sár, a korlát... Kégszer próbáltam ki, hogy nem trappolok a sárba, mindkétszer ütközés lett belőle.

Ha futni megyek le, nem segítenek, nem engednek el (már amikor kényelmesen el tudna, ha nem, így jártam), bal oldalon a kutyája, jobboldalt ő, köztük a póráz. Kölke.... Gyerekeiket nem fegyelmezik, nekem rollerezik, nekem futóbiciklizik. Mindeközben legalább a képembe bámulnak, másodpercekig.

Boltban nem enged be a sorra, úgy áll a kocsival, bezzeg ha én lennék előzékeny, nekemtolja a kocsit. Közben a képembe bámul.

Beáll az aurámba, intim szférámba akkor is, ha van hely, pl ketten várakozunk a zebránál.

Egysoros rendszernél az elmúlt pár hónapban többször is elém jöttek, ha szóvá tettem, én voltam a rossz.

Úgy az utcán, a közlekedő embert ezekért gyűlölöm.

Egyébként meg sorolhatnám, hogy mi miatt vagyok embergyűlölő.

De az utcán éleződik ki az, hogy ez közvetlenül másokra irányul.

Próbálom nyersen elnyomni magamban.

Az előző munkahelyemen az utolsó pár hónapban annyira rosszul voltam lelkileg, idegileg, hogy nem az volt a félő, hogy magamnak ártok vagy idegösszeomlást kapok, hanem hogy börtönbe kerülök.

Szóval szerintem bennem sok az agresszió.

Utcsó vagyok. Hármas, de béna vagy akkor... :D nem, komolyan. Én is így érzek, de mindig én nyerek. Eltakarodnak az utamból, nem jönnek közel hozzám. Pedig kicsi vagyok, vékony és nem vagyok büdös, nem lógnak rólam koponyák, csontok. Átlagos vagyok. A kisugárzásom viszont pont elég a határozottsággal karöltve. A szembe jövök bizonyosak lehetnek abban, ha nem mennek odébb, én fogom elgázolni őket. Nincs kérdés. Nem mész odébb? Fájni fog. És nem nekem. :D

Az utcán olyan szinten bunkónak tünetek, hogy sztem senki nem nézi ki belőlem, hogy pl a kasszással kedves vagyok és türelmes, hogy munkahelyen ha épp nem stesszelek rá a saját dolgaira és van időm, az egyik legsegítőkészebb alak vagyok. Viszont jó okkal dolgozom inkább gépekkel. Utálom az embereket.

Ja te írtál rám? Bocs, hülyékkel nem állok szóba. :D

Amúgy meg ja. Az vagyok. Szemtől szemben is és még élvezem is. Problem?

Oké akkor az nem neked szólt, hanem a valódi delikvensnek, bocs.

A véleményed azonban elzúgott mellettem.