Van valamilyen oka vagy célja annak, hogy ezen az oldalon a kétségbeesett, "depis" kérdések feltevőit szidják, támadják?

Azért, mert sajnos nagyon sok esetben csak az derül ki, hogy egy lusta az az ember. Vagy a kedvencem: felsorolunk neki nem egy, hanem 5-8 megoldást és érdekes módon mindenre van kifogása. Akkor én nem tudom rajta segíteni, ha ő nem akar változtatni.

Alapvetően nagyon segítőkész ember vagyok. De csak akkor ha látom, hogy a másik valóban tesz is valamit. Én nem fogom helyette megcsinálni, bárkiről is legyen szó.

Az emberek nem bírják elviselni azt, ha ilyen tapadós energiavámpírok jönnek nyafogni. NEM KELL SENKINEK!!

Segítséget lehet kérni, azért van ez az oldal. De a negativitást nem bírja senki.

A lelki nyűgökkel a pszichiáter/pszichológus és egyéb szakember foglalkozik.

Szóval aki ide ír megváltásért, az nagyon rossz helyen jár.

Nem mellesleg a legtöbb kérdés már harmincszor meg lett válaszolva, csak az elmúlt hónapban. Szóval aki nem visszaolvas, hanem kérdést ír, ne csodálkozzon ha a válaszolók többsége már eleve úgy áll hozzá, hogy nahhhh. Még egy.

Aki ír, az amúgy is csak figyelemre vágyik. De ha azt írná, akkor talán úgy is állna hozzá a válaszolók nagyja.

Ez ennyire rém egyszerű.

Nekem is sok a bajom, nincs is kivel megbeszélnem, gyógyszert se szedhetek mert akkor ugrik a munkám, de itt nem fogok ezer meg egy kérdésen át sírni. Ha nagyon kell a figyelem, akkor meg úgy írom a kérdést, hogy az kell, nem tanács, mert úgyis én tudom, nekem mi a jó.

Szóval részemről eluntam a jótündérkedést. Engem is mindenki csak pofán vert eddig. Ideje visszaadnom.

"Áldozathibáztatás"

Ez de gagyi. Szó sincs semmiféle áldozatról. Senkinek sem az áldozatai, csakis a saját működési zavaruknak. Egy hibás működésnek, ami kiigazításra szorul. A probléma az, hogy a túlnyomó többségük tettek nélkül akar jól lenni. Azt akarják, hogy a "jól levés" csak úgy varázsütésre megtörténjen velük, és kikérik maguknak, ha rámutatsz, hogy a változás csak az ő kitartó közreműködésükkel jöhet létre, áldozatos munka árán. (A jobb-rosszabb szociokulturális körülmények miatt mindenki más-más helyzetből indul, de ezen tovább kéne lépni. Közhely, de magunkhoz képest kell jobbnak lennünk, nem másokhoz képest. Ha mindenki így gondolkodna, sosem kezdenénk el semmi, elvégre mindenkinél van egy tehetségesebb, ügyesebb, okosabb ember...)

Valójában a te "fogadjuk el, hogy a padlón van" szemléletmódod csak tovább ront a helyzeten: egy áldozatszerepbe kényszeríti ezeket az embereket. A hiba nem a válaszolók készülékében van.

Egyre jobban csökken a társadalom egymásra figyelése.

A Gyak.Kér-ben,lehet sokszor feltenni ugyanazt a kérdést ami mögött a személy mindig változik.

A kérdés lehet egy segélykiáltás,lehet visszaigazoltatás,lehet provokatív és stb.

Ameddig a telefonokat nyomogatják mindenhol, nem várható el,a szocializáció keretén belül megértsd:az arc,szem,testtartás,mozdulat netán egy neked küldött félénk mosoly mit mond?

Ùgy gondolom,hogy több emberi támogatás kellene,nemcsak az áldozatoknak,hanem a következő áldozatoknak is jusson belőle.

Mi a garancia arra,hogy veled,a barátoddal,testvéreddel az esemény nem történik meg?

Az a meglátásom már nem fog működni a megértés mivel igen sok egyén nem is akar ezen elgondolkozni.Az utóbbi neveléseknél kicsapták a mezőre a gyerekeket és ott maguktól felnőttek,de csak testileg.

Én azt látom, hogy sok ilyen "depis" kérdező kifejezetten nyavalygás céljából ír ki kérdést, úgy hogy közben semmilyen tanácsot nem fogad, nem kíváncsi megoldásokra, pusztán önsajnáltatás céljából ír ki kérdést, e elég fárasztó.

Ráadásul sok az olyan megkeseredett, depis kérdés, ahol a kérdező is ő maga másokra mutogat, a külvilágot hibáztatja a nyomoráért. Ilyen esetben teljesen érthető, ha támadják.

Nem szokásom csak úgy szidni valakit, de a fenti 2 eset jó okot ad arra, hogy rossz szemmel tekintsek valakire.