Ti szeretitek magatokat?

Én nagyon szeretem magam. Hosszú út volt, de megérte. :D

Sokáig nagyon aggódtam azon mit gondolnak rólam mások. Félénk voltam, nem voltam jóban önmagammal sem. Mióta egyéb külsőnek nevezett körülmény miatt változott a jellemem, sokkal több szeretettel és türelemmel állok mások irányába azóta nem aggódom azon mit gondolnak rólam. És azóta szeretem magamat is. Ez persze eléggé lesarkított, de évek napi munkája nem férne ide..hogy mennyi gondolat menet hogy és merre haladt, mire ide jutottam. :)

Én nagyon szeretem magam.

Én vagyok a legjobb barátom. Bízom magamban tudom hogy a jó dolgokat építem, és azzal is tisztában vagyok hogy nem sokan értenek meg.

F27

Talán igen, sőt, inkább igen.

Rengeteget tudtam változni az évek során. Kellett is és még kell is, nagyon sokat.

Nőtt az önbizalmam is és már valamennyire ki tudok állni magamért.

Baromi kitartó vagyok.

Egyre inkább tanulok a hibáimból; mára előfordul, hogy valaki tanácsol valamit egy adott dologgal kapcsolatban, és ha jó ötletnek tartom, azonnal meg is fogadom.

Aznap cselekvő típus vagyok, olyan szinten, hogy sokszor, ha eltervezek valamit, még azon a napon felemelem a kagylót, ráírok, utánanézek, elmegyek.

Imádok tanulni és rengeteg dolog érdekel.

Régen nagyon-nagyon rossz volt a problémamegoldó készségem, de a jelenlegi élethelyzetem miatt ez sokat javult, sőt, mára imádok problémákat megoldani és olykor kockáztatni, kísérletezni is. Mármint az élet kvázi minden területén.

Ugyanakkor fentiek ellenére roppant borúsan látom a jövőt.

Számos dolog kapcsán elmondhatatlanul nagy félelem van bennem. Nincs bennem már hit.

Sokszor vagyok rossz kedvű. Olyankor mogorva vagyok vagy csak energiavámpír-szerű.

Türelmetlen vagyok, ami abban is megnyilvánul, hogy ha valami elsőre nem sikerül, már nem is hiszek benne, de például sorban állni se szeretek vagy a zöldre várni, a buta kérdéseket se csípem. Am-block vagyok türelmetlen.

Alapvetően inkább szeretem magam.