Egy 35 éves férfinak hogy hogy nincs baráti köre?

Van ilyen, igaz én még csak 21 vagyok, de ahogy járom a világot úgy álltalában találkozok emberekkel, van amelyikkel több időt bírok tölteni mivel várakozni kell, így el ütjünk az időt, aztán meg kedveljük egymást így ők általában be szoktak jelölni én pedig vissza jelölöm őket, igaz aztán nem nagyon beszélünk és a legtöbbjével nem is találkozok soha sem, csak ha véletlenül össze hozz minket a sors ami nagyon ritka.

Lhetséges hogy magának való, vagy egyikkel sem közeli a kapcsolata, egyébként szerintem az már jó hogy ezt el merte mondani,látszik hogy legalább őszinte, szóval gondolom de inkább tudom hogy ez nálatok nőknél egy jó pontnak számít,mindenki lehet furcsa hidd el nekem, találkoztam már én ennél sokkal de sokkal furcsább emberrel is, szóval ne parázz ezen annyit, inkább érezzétek jól magatokat, sajnos az idő gyorsan el repül még tegnap csak 14 voltam most meg már 21 vagyok, gyorsan megy az idő, legyetek boldogok :-)

21 éves vagyok összesen 2 barátom van.

Nem, jó fej vagyok és normálisak a kommunikációs képességeim. Ezt onnan tudom, hogy a lányoknál sikeres vagyok.

(pl.: tinderen rettenetes profilom van, de mégis van hogy heti szinten találkozok 1-2 lánnyal, sőt már egyszer volt hogy 5 emberrel találkoztam és csak azért nem többel mert fizikailag nem volt több időm.)

Amúgy minden értelemben normális az életem, csak annyi hogy a szociális életem többnyire új lányok megismeréséből és 2 barátomból áll.

Kicsit furcsa, de a legtöbb fiúval nem jövök ki, mert nincs olyan személyiségem hogy fociról és lányokról beszéljek.

Meg a külsőm picit intimidáló sokaknak a nememből, mert elég izmos vagyok így sokszor van hogy eleve negatív dologkat váltok ki férfiakból.

Rengetegszer hallottam, hogy már kibeszéltek hogy mindig befeszítem az izmaimat, hogy nagyobbnak tünjek amikor az égvilágon semmit sem csináltam.

Hívtak az utcán kondis majomtól elkezdve meglepően sok dolognak.

Magyarul picit azt hiszik a külsőm alapján, hogy a többiek fölött érzem magamat és időnként meg van pár irigykedő ember is.

Ha most így állok valószínűleg nekem is 1 igazi barátom lesz 35 évesen. Kicsit úgy érzem nincsenek hozzám hasonló emberek, aki

Azzal foglalja el magát,aminek van értelme.

Magával,hobbijával.

Annak mi értelme,hogy összeül X ember,akik teljesen mások,mindenki mondja a magáét?

Minden ember önző,és jobban szereti az élményeit mesélni,mint másokét hallgatni.

Ráadásul a "barátokhoz" igazodni kell.

Egyedüli dologhoz pedig csak te magad kellesz.