Ez tényleg így van, mit gondoltok erről a videóról? Az intelligencia tényleg kihaló félben van?

Totàl.

Pont azok szaporodnak akik kvàra nem kellene.

Nèzd meg a 10.gyerekkel terhes nőt,na az a nő is valami komoly vezetői beosztàsban van a férje meg sikeres bankàr.

JA NEM.

Csak azt nèzd meg kik potyogtatjàk a gyereket.

Aki gondolkodik az vagy nem vàllal vagy kiszamolja 100-szor is mikor jöjjön.

Nekem volt vezetőm mindene meg van ès mèg ő is mondta nincs olyan helyzetben,hogy gyereke legyen.

#2

Régen meg nyilvános kivégzésekre jártak az emberek szórakozásból. Régi szép kulturált idők. ♥

Ha van rá lehetőséged, nézd meg a teljes filmet (Idiocracy). Hatalmas poénok vannak benne.

Nyilvánvalóan az inteligencia nem hal ki, mert nem öröklődik. Tény viszont, hogy az alsóbb társadalmi csoportokba több gyerek születik. Ennek nem genetikai okai vannak, hanem szociológiai. Statisztikai szinten a gyerekek száma leginkább a jövedelmi helyzettel ellentétesen változik. Ha egy országban vagy egy csoportnál emelkedik az egy főre eső jövedelem, elkezd csökkenni a születések száma. (Ez csak statisztikai szinten igaz! Vannak jómódú családok, ahol sok gyereket vállalnak, és szegények, ahol keveset.)

#3:

Igen, régen kivégezték azt, akit ki kellett. Ma már bűnözőpárti jogrendszer van. Szóval mi is a probléma?

Az intelligencia részben genetikai hátterű, részben környezeti (értsd:nevelés, szocializálódás, tanulmányok, életmód) hátterű. Mondhatni a két hatás eredőjeként értelmezhető.

Namármost... Nincsenek meg elsőtől az utolsóig azok a gének amik közvetlenül befolyásolják az intelligenciát. Eleve az intelligencia fogalma olyan, hogy ahány könyv, annyi definíció.

A leggyakoribb definíciók általában úgy írják körül az intelligenciát, mint problémamegoldásra való képesség, illetve előzetes ismeretek hatékony felhasználása ismeretlen helyzetek megoldására.

De ebből pl simán következik az is, hogy egy átlagos képességű ember átlagos szociális élettel intelligensebb az emberi kapcsolatokhoz sete-suta, ellenben PhD fokozatú egyetemi rektornál...

Hisz az emberi kapcsolatok kezelése is egyfajta problémamegoldási skill.

Sőt, a nagy műveltség megtévesztő lehet, hisz az nagyban épít a memóriára. Biztos hogy a jó memória egybevágna az intelligenciával?

A pendrive-omon is baromi sok dolog elfér, azaz "jó a memóriája", de nem intelligens, mert nem képes problémák megoldására. Én aki tized akkora precizitással se tárolok infókat mint a pendrive-om mégis intelligensebb vagyok.

Szóval eleve bajos hogyan értelmezzük az intelligenciát.

Aztán ott van az is, hogy nem tudjuk az intelligenciáért felelős gének öröklődési sajátosságait.

Czeizel Endre kutatta a témát, több könyvet is megjelentetett, és kifejezetten sok figyelmet fordított a valamilyen téren zseninek tekinthető emberek családi hátterére.

Eléggé zavaros, néhol teljesen véletlenszerűen jelent meg egy generáción belül a zsenialitás, aztán nem folytatódott az utódgenerációkban.

És hangsúlyozom: Környezeti körülményeket is figyelembe kell venni.

Nem lehet kimondani hogy egy szibériai halász-vadász közösség genetikailag eleve rosszabb értelmi képességű, arra hivatkozva hogy nincsenek Nobel dijasaik.

Ha egy ottani gyereket születésétől kezdve mondjuk Budapesten taníttatnánk, akkor elválna hogy milyen képességei is vannak, hisz adunk lehetőséget a kibontakoztatásaikra.

Hangzatos ez az "emberiség csak butul" dolog, de nem valódi tudományos megfigyelés.

Legalábbis genetikai szinten nem butul az emberiség. Az más kérdés hogy összességében olyan környezetet hozunk létre, amiben butább emberek nevelkednek. Bár szerintem ez se igaz.

Nem vethető össze még csak egy 1819-ben és egy 2019-ben élő ember értelmi képessége. Legalábbis nem látom a korrekt összevetés alapját.

Teljesen más környezet, teljesen más adottságok.

200 éve az írni olvasni tudás, és a nyelvek ismerete már elég volt ahhoz hogy valaki műveltnek legyen tekinthető.

Manapság azért nem ritkaság hogy valaki beszél egy, vagy két idegen nyelvet is, és ezen felül valamilyen terület szakértője.

Nem kell sokat visszamennünk, elég az utóbbi 30 évet megnéznünk Magyarországon.

A központi Statisztikai Hivatal adatait átnézve erős növekedés van minden egyetemi végzettség tekintetében.

A 60+os korosztályhoz képest a 25-30 éves korosztályban konkrétan jó 5X-ös a diplomások aránya.

Persze lehet mondani hogy némely szakokon inflálódott az oktatás, de ez nem magyaráz meg ekkora növekedést.

Jobb körülmények, jobb és több lehetőség, nagyobb társadalmi mobilitás.

Ennyire sokminden múlik a környezeti feltételeken.