Miért van egy két fogyatékos minden társasházban, akinek mániája üvöltetni a zenét?

Nem tudom bástya de ha itt élsz a közelemben, a következő mr busta számot neked küldöm szeretettel

Költözz kertvárosba. Ott a kakas kukorékol 4-kor, fél ötkor meg indulnak a láncfűrészek. Délután flexelés, és egész nap kutyaugatás, disznószar szag.

Szóljál nekik vagy valami, meg kéne oldani nem?

Nem tudom, miért teszik ezt az emberek egy lakóközösségben. -Nem arról van szó, hogy két-három néhány perces dal idejére én sem szoktam feljebb venni a hangerőt otthon, de utána "hazaérnek", - visszaállok normális életvitelre. Esetleg annyit tudsz tenni, hogy kitapasztalod, mikor szeretne pihenni az illető és akkor csapsz kellemetlen zajt a jótevődnek. Az időtartam, a hangerő és a megválasztott idősáv a három részlet, amelynek összhangja nem mindegy. Elég csak annyi, hogy ne tudjon összefüggően pihenni a "jóakaród", - a többit a természet intézi. -Nekem volt egy olyan szomszédom, hogy éjjel három órakor még gyakran ment náluk a rancsúrozás. Megkértem szépen, diplomatikusan, - semmi. Fenyegettem rendőr kihívásával, - aki nem az én hívásomra, de járt nála többször, mert másnak sem tetszett ez a buli, - semmi! A harmadik fázisban összeraktam, hogy mikor "lapít" és egy rövid időszakban elkezdtem "játszani" a folyosón található rácsok egyikével. Csak annyira csaptam be időközönként, hogy ne tudjon aludni - nappal! Két hónapon belül elköltözött.

Egy házban laktok?

Nálunk pl nincs...

Nálunk "szerencsére" csak trappoló kisgyerekek vannak, akiket a proli szüleik nem képesek levinni a játszótérre.

Mi köze a kertvárosnak a tehénszaghoz, meg a kakaskukorékolashoz? Én még sosem tapasztaltam ilyet...