Milyen ez igazán?

Àltalàban a régimodi hàzak.

Ezerèves kanapé, rongyszönyeg, faliora, dunna az àgyban, esetleg lavor a mosakodó csap, kertben hàziàllatok, élénk sàrga vagy èlénk kékre festett diszperzites görbe vagy hullàmos falak, ledizzokkal csicsàzva, linoleum vagy laminàlt padlo a konyhàban is, règi làmpàk es làmpakapcsolók, régi ezeréves szekrények, nyikorgo ajtok, (akadó) redöny, saras retkes kutya macska, olcso repedt müanyag hàzipapucs, neylonnal leteritve a konyhaasztal, sàmlik mindenhol, gàzpalack a konyhàban, régi tipu kàvéfözö,

Szerintem az amikor valami eltörik, elkorhad, elszakad, de nincs pénz újra.

2. Pedig szép viaszosvászon terítőket lehet már kapni. Előnye hogy nem kell mosni minden második nap a terítőt ellentétben a pamuttal. Persze az is szép ha egyáltalán nincs terítő. Szóval nem hívnám szegénységnek. A régi antik bútort se nevezném annak, az élénk sárga fal pedig ízlés kérdése. Te lefestettél egy tipikus régi falusi házat. Az ilyen házak falai azért görbék, mert régen a vályogot nem tudták egyenletes méretűre gyártani.

#5 Hát nem tudom, ki hogy van vele, de én biztosan nem szeretnék menő házban lakni, hanem olyanban, amiben jól, és otthonosan érzem magam, ami rólam szól. Elvégre nem bútoráruházi bemutatószalonban szeretnék élni, és főként nem műszaki áruházban.

Arról nem is beszélve, hogy ami manapság trendi lakberendezésnek számit az félúton van valahol egy steril siralomházi zárka, egy hightech űrhajó, és egy rikitó élénk szinekkel berendezett bőlcsöde között. Felsőkategóriás izlésficam, megfűszerezve némi 21. századi rohanással és lélektelenséggel. Nem, kösz...

Én haza pihenni és feltöltődni megyek.

Szeretem a nyikorgó, öreg ajtókat, mert történetük van, oda vagyok a kidobástól megmentett, hobbiból felújitott, vén bútorokat, amik új esélyt kapnak, és meg is hálálják, a recsegő padlót, és a több, mint fél évszázados gáztűzhelyet... És szeretem a sárga falakat, mert a napsütésre, a vidámságra, a szeretetre emlékeztetnek, pozitiv érzelmekre hangolnak.

Amiket sorolsz, azok nagy része nem attól lesz szegényes, merrt tényleg az, hanem csak attól, ha teljességgel praktikus alapon, bármiféle izlés vagy esztétikai koncepció nélkül vannak összehajigálva. Megjegyzem, gazdagoknál is lehet látni olykor ugyanilyen izlésficamot, csak drágább kivitelben...