Kezdőoldal » Emberek » Lakóhely, szomszédok » Az bűn, hogy ha valaki nem...

Az bűn, hogy ha valaki nem kötődik a szülőföldjéhez?

Figyelt kérdés

Vagyis ez sok esetben egy nagyon romantizált kérdés, irodalomban is hány vers meg egyéb mű van erről, hogy a szülőföld milyen fontos és hogy bárhol él valaki a világon, csak az lehet a hazája, mindig úgy fognak rá hivatkozni, hogy ő xy helységi. Mondjuk lehet, hogy az esetek többségében ez igaz is, de akkor sem csak effektív a hely miatt kötődik valaki, hanem az ott kialakított emberi kapcsolatok miatt, mert ott van a családja, ott alakultak ki gyerekkori barátságok, osztálytársak, tanárok, stb.

Viszont ha mondjuk valaki elkerül onnan és felnőttként máshol él, akkor valami kapocs kell, hogy még visszajárjon. Egyetem alatt egy csomó új impulzus ér, a baráti kör lehet kicserélődik, de ezzel szerintem semmi baj sincs és hazájárni nyilván addig szokás, amíg élnek a szülők. Utána már miért? Ha esetleg van testvér, rokonság vagy barát. De igazából az embernek kevés szabadideje van, miért ne utazhatna másfelé is, ha ahhoz van kedve?



szept. 15. 19:03
 1/10 anonim ***** válasza:
94%
Engem nem a föld szült, hanem az édesanyám.
szept. 15. 19:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
65%
Nem bűn engem kifejezetten szórakoztat a nagy Magyarkodás, vicc amikor hatvan kilós hülyegyerekek okoskodnak ki magyar meg ki nem.:)Én uniós állampolgár vagyok ez az ország amúgy is egy sz.r!sz.r vezetőkkel.
szept. 15. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
100%
Mindenki ahogy érzi. Ezt nem is lehet erőltetni.
szept. 15. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
0%

1


ez rohadt szar volt mar bocs...

szept. 15. 19:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
54%
A nacionalizmus ópium, amivel a tájékozottság hiányát leplezik.
szept. 16. 05:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Szerintem nem bűn. Szlovákiai magyar vagyok. Még Csehszlovákiában születtem. A magyarok szlováknak tartanak, a szlovákok meg magyarnak. Mindkét esetben egy másodrangú embernek néznek. Németországban csak egy sima külföldi vagyok. Na hol a hazám akkor, melyikhez kéne kötődnöm?
szept. 16. 08:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
Hazád attól van, hogy nem kötődsz hozzá erősen. Szerencsére ez választható is, ahol jól érzed magad. Az én elméletem szerint születés szerint nincs különbség az emberek közt és ránézésre egy magyart csak azért tartok másnak, mert rögtön értem, amit mond, de az, hogy aztán szimpatikus lesz-e az már a viselkedésen múlik.
szept. 16. 08:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 Mansour ***** válasza:

Én régebben kifejezetten nacionalistának vallottam magam, de nem hiszem, hogy diplomásként és a történelem, valamint idegen nyelvek és kultúrák iránti élénk érdeklődéssel ez a tájékozottság hiányából adódott volna. Azt viszont elismerem, hogy a szélsőségesen nacionalista emberek többsége tényleg a műveletlenebb rétegekből kerül ki. Azzal is abszolút egyetértek, hogy különböző korszakokban a kultúrpolitika erősen túltolta, idealizálta a hazaszeretet kérdését, időnként már giccsbe hajló érzelgősséggel. Nagyjából ilyen korszakot élünk most is.

Ma már nem vallom magam nacionalistának, és általánosságban a korábbihoz képest jóval liberálisabban gondolkodom. De azt még nacionalista koromban sem gondoltam soha, hogy bűn lenne, ha valaki nem szereti a hazáját, nem kötődik a szülőföldjéhez. A szeretet végül is csak egy érzés, és ha valakiben ez valamilyen okból nem alakul ki, arról nagyobb részt nem maga az egyén tehet. Egyszerűen nem volt olyan közeg körülötte, ami a kötődést kialakította volna. Vagy túl sok negatív élmény érte, ami visszájára fordította az esetleg meglévő kötődést és szeretetet.

Egyébként meg az szereti igazán a hazáját, szülőföldjét, környezetét, aki tesz érte valamit. Szóval simán vannak olyan emberek, akik szidják mint a bokrot az országot, a magyarokat vagy a szűkebb környezetüket, de közben keményen dolgoznak érte. Az én felfogásomban ők derék, hazaszerető emberek.

Személy szerint nekem a hazaszeretet leginkább azt jelenti, hogy annyira otthonosan érzem magam a magyar nyelvben és kultúrában, hogy nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy bárhol máshol éljek. A szűkebb szülőföldemmel pedig elég érdekes a viszonyom. Itt születtem és egész életemben itt éltem. Valamilyen szinten szeretem és kötődöm hozzá, de már egyre jobban kezdek elvágyódni. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy meguntam. Szeretnék már egy új helyre költözni, új környéket megismerni. Nem tudom, hogy visszavágyódnék-e, és ha igen, mennyire. Majd kiderül.

szept. 16. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:
Én is úgy vagyok vele, hogy a magyar nyelvhez, kultúrához kötődöm, de magához a szülővárosomhoz, ami egy kisváros, nem. Nem szeretem az ottani kőkonzervatív mentalitást, hogy csak az az ügyes ember, a jó hazafi, aki ottmarad és gyereket vállal, mindenki más semmirekellő. Ez a fajta lokálpatriotizmus zavar, mert gazdaságilag semmi nagyot nem alkottak ott, olyasmire büszkék, amire nem kéne, mert az egy adottság ki hova születik, nem érdem.
szept. 16. 12:29
 10/10 Mansour ***** válasza:
Igen, a lokálpatriotizmus arról kellene hogy szóljon, hogy ki mit tesz a szülőföldjéért. Az ottmaradás önmagában édeskevés. De ez nem is konzervatív mentalitás, amit leírsz, ez már csak a begyöpösödött emberek önigazoló pöffeszkedése.
szept. 16. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!